A devizahitelesek megsegítéséről szólva a miniszterelnök elmondta, a kormány egy több lépésből álló akciótervet fogadott el. Ennek első része a Kúria ítéletének átvezetése a jogrendszerbe, az erről szóló jogszabályjavaslatot várhatóan még pénteken benyújtják. Ezt követően, szeptemberben születhet törvény „a tisztességtelenül szerzett előnnyel való elszámolásról”, vagyis arról, hogyan kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek – közölte.
Végül pedig, remélhetőleg az év végéig, megszületik a devizahitelek kivezetéséről szóló jogszabály, és ez, a kölcsönök – bizonyos feltételek melletti – kötelező forintra váltása jelent majd teljes körű megoldást a hiteleseknek – ismertette a menetrendet Orbán Viktor, aki szerint ennél a fázisnál lehet majd üzleti, bankstabilitási szempontokat figyelembe venni. Ugyanekkor kerülhet elő az állami szerepvállalás kérdése is – jegyezte meg.
A miniszterelnök szavai szerint mindezzel egy új korszak veheti kezdetét, a tisztességtelen bankok után „eljöhet a fair bankok ideje”, amikor a bankok tisztességesen jutnak profithoz, az emberek pedig nem lesznek kiszolgáltatva az erőfölényükkel visszaélő pénzintézeteknek.
A kormányfő általános alapelvnek nevezte, hogy ha valaki tisztességtelenül jutott előnyhöz valaki másnak a rovására, akkor ezt a kérdést rendezni kell, mégpedig az eredeti állapot helyreállításával.
A reklámadó ügyében Orbán Viktor a rádióinterjúban ismét elmondta: az ügy és a felmerülő érvek kísértetiesen emlékeztetik őt a bankadó bevezetésére, hiszen mindkét terület tabunak számított korábban. Arról van szó azonban, hogy a méltányos közteherviselésben az erejéhez mérten mindenkinek részt kell vennie, a jelentős piaci pozíciókkal rendelkezőknek nagyobb arányban – magyarázta.
Amikor döntöttek a reklámadóról – folytatta –, pontosan tudták, hogy zsarolásnak lesznek kitéve, de ez nem ok arra, hogy megváltoztassák a szándékukat. A média válaszreakciójára utalva úgy fogalmazott: ha egy parlamenti többség úgy dönt, hogy bizonyos tabukat ledönt, számítania kell a reakciókra, „buta az az ember, aki ezzel nem számol”. A miniszterelnök egyúttal jelentősnek nevezte a reklámadóból várható bevételt, a négy év alatt várható 40 milliárd forintot.
Szóba került az uniós tisztújítás is, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor megerősítette: továbbra is ellenzi, hogy Luxemburg volt miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság új elnöke. Kijelentette, hogy bár valószínűleg nagy fölénnyel megválasztják majd Junckert a bizottság elnökének, ő ezt a döntést nem fogja támogatni.
Elvi kérdésről van szó, „szavamat adtam ( ) a magyar választóknak, hogy mit fogok képviselni”, ettől nem lehet eltérni – indokolta döntését. Magyarázatában megemlítette a „lopakodó” szerződésmódosítást is – azaz hogy a nemzetállamoktól olyan dolgokat vitatnak el, amelyek az alapszerződés értelmében hozzájuk tartoznak –, amelytől Magyarország sokat szenvedett. „Nem érdeke Magyarországnak, hogy ebbe az irányba menjenek tovább a dolgok, és a szavazatommal nagyon világos jelzést szeretnék adni, hogy Magyarország nem fogadja el ennek a gyakorlatnak a folytatását” – mondta.
A kormányfő megjegyezte, Magyarország mellett valószínűleg csak Nagy-Britannia képviseli majd ezt az álláspontot, mások ugyanis különböző megállapodásokkal, alkukkal megváltoztatták véleményüket, amit egyébként rossz gyakorlatnak tart. Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte mindennek ellenére meg fogja találni Junckerrel az együttműködéshez szükséges közös hangot.
