Ezt a The New York Times című napilap közölte vasárnap az Oroszországba szökött amerikai informatikustól, Edward Snowdentől származó dokumentumokra hivatkozva.
Más országok között Brazíliától is szabályosan menedékjogot kért Brazíliától Edward Snowden. Az informatikus a Globo brazíliai tévének vasárnap éjszaka adott interjújában közölte, hogy augusztusban lejár az oroszországi tartózkodására feljogosító engedélye, és amennyiben Brazília menedéket ajánlana, azt örömmel elfogadná, és szívesen élne ebben az országban. Snowden a braziloknak írt nyílt levelében is kifejezte ezt a szándékát.
Az NSA, amely korábban elsősorban a terroristagyanús és a más okok miatt a hírszerzés látókörébe került személyek kommunikációjának tartalmára összpontosított, ma ugyanolyan nagy hangsúlyt fektet az arcfelismerésre és a célszemélyek biometrikus adatainak megszerzésére. A lap szerint sem a magánszféra védelmére vonatkozó, sem pedig a hírszerzésre vonatkozó amerikai szövetségi törvények nem szavatolják kimondottan az arcképek védelmét.
Az NSA nem fér hozzá az egyes amerikai államok jogosítványfotó-adatbázisához, sem pedig az Egyesült Államok külügyminisztériuma által tárolt amerikai útlevélfotókhoz, ám Vanee M. Vines, az NSA szóvivője nem válaszolt a The New York Timesnak arra a kérdésére, hogy az ügynökség vizsgálja-e a vízumkérelmekhez mellékelt fotókat. Az ügynökség forrásai közé tartoznak a közösségi oldalak, az elfogott videokonferenciák és más országok igazolványkép-adatbázisai.
Az NSA a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) és a külügyminisztériummal együttműködve, a Pisces elnevezésű program keretében gyűjti a több ország határátkelőhelyein rögzített biometrikus adatokat is. Az NSA a Wellspring program segítségével bontja ki a fotókat az elektronikus levelezésből és más kommunikációs eszközökből.
Az NSA Barack Obama elnöksége alatt gyorsította fel az arcfelismerő technika fejlesztését. Az első áttörést 2010-ben érték el, amikor sikerült összepárosítani két, ugyanazt a személyt ábrázoló fotót az ügynökség Pinwale és a kormányzat központi, Tide elnevezésű terrorista-nyilvántartásából. Ennek nyomán az NSA-nél külön csoportok alakultak a „személyazonosság-hírszerzésre”.
A lap szerint az NSA által leggyakrabban alkalmazott Tundra Freeze elnevezésű arcfelismerő rendszer nem tökéletesen megbízható, azt erősen befolyásolja a képfelbontás minősége és az, hogy milyen szögből készültek az összehasonlítandó felvételek. 2011-ben például, amikor a keresés során az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot egykor vezető Oszama bin Laden fotójára szűrtek rá, a rendszer négy olyan szakállas férfit választott ki, akik csak valamelyest emlékeztettek a terroristavezérre. Ugyanakkor össze tudott párosítani két olyan, különböző helyszíneken készült fotót, amelyek egy fiatalembert hajjal, illetve leborotvált fejjel ábrázoltak.
Az NSA arra is képes, hogy szabadtéri felvételeket kémműholdas fotókkal összevetve megállapítsa, hogy azok pontosan hol készültek.
