A politikus Magyarországot Ukrajna egyik legrégebbi barátjának nevezte, emlékeztetve, hogy hazánk annak idején az elsők között ismerte el Ukrajnát független államként.
Magyarország és Ukrajna kapcsolatainak két, a magyar érdekek részét képező pillérét nevezte meg Navracsics Tibor. Egyrészt a kárpátaljai magyarságot, másrészt azt, hogy Magyarország egyike azoknak az államoknak, amelyek képesek földgázzal ellátni Ukrajnát, ha Oroszországból nem jut energiahordozóhoz. „Magyarország stratégiailag is hozzájárul a független Ukrajna fennmaradásához és stabilitásához” – hangsúlyozta Navracsics.
A politikus szavai szerint az ukrajnai magyar kisebbség támogatja a jelenlegi vezetést, miután Petro Porosenko ukrán elnök még megválasztása előtt kötelezettséget vállalt önálló járás kialakítására a magyarok lakta településekből, a magyar nyelv szabad használatának biztosítására és a kulturális autonómia alapfeltételeinek megteremtésére. Ezt nyilván be is fogja tartani – vélekedett Navracsics Tibor, aki az MTI kérdésére felfedte: ukrán kollégájával folytatott kétoldalú megbeszélésen kérte, ha mód van rá, Ukrajna tegye lehetővé, hogy állampolgárai kettős állampolgársággal is rendelkezhessenek. Ezt ugyanis az ukrán jog jelenleg tiltja. Navracsics Tibor szerint az ukrán fél ettől hosszabb távon nem zárkózott el.
Oroszországgal kapcsolatban a külügyminiszter megjegyezte: egyöntetű a NATO-ban az a megítélés, hogy Moszkva lépései elfogadhatatlanok, a gyakorlati együttműködés felfüggesztése indokolt volt és fenntartandó. Ám hosszabb távon a politikus szerint abban kell gondolkodni, hogy Oroszország az európai biztonságpolitikai architektúra része maradjon.
„Nyilvánvaló, hogy olyan nagyhatalomról van szó, amely magatartásával alapvetően alakítani tudja a világ biztonságpolitikai folyamatait” – vélekedett a külügyminiszter, aki szerint a NATO és Oroszország viszonyában olyan innovációra van szükség, amely lehetővé teszi a kapcsolatok és az együttműködés fenntartását. Navracsics megjegyezte: él a tagállamok körében az optimizmus, amely szerint Moszkvának az a szándéka, hogy hűtse a kedélyeket, és ne támogassa a szakadár fegyvereseket. A külügyminiszter egyúttal világossá tette: a Krím elcsatolása, és ami Kelet-Ukrajnában zajlik, elfogadhatatlan és a nemzetközi jog szerint nem lehet elismerni.
A politikus a NATO-tagságra törekvő országokról is beszélt, amelyek haladását kedd esti munkavacsorájukon tekintették át a külügyminiszterek. Mint mondta: konszenzus alakult ki, hogy Macedónia és Bosznia-Hercegovina nem tud előrelépni a közeledés terén, Montenegróval kapcsolatban viszont arra jutottak, hogy intenzív tárgyalássorozat veszi kezdetét, és ha Podgorica a jövő év végéig végrehajtja a biztonsági erők reformját, akkor meghívást kaphat a NATO-ba. A negyedik tagságra vágyó állam, Grúzia esetében az a megállapodás született, hogy a NATO olyan politikai csomagot ajánl Tbiliszinek, amelyet nem hívnak majd hivatalosan tagsági akciótervnek, biztonságpolitikai szempontból ugyanakkor komoly kötődést jelent az észak-atlanti szövetséghez.
