A sivatagi királyságnak mintegy 800 kilométeren van közös határa Irakkal, ahol az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szervezet fegyveresei és a vele szövetséges szunnita harcosok nagy területeket és egész sor települést foglaltak el villámgyorsan a múlt hónapban. Uralmuk nem határos – legalábbis egyelőre – Szaúd-Arábiával.
Abdallah bin Abdel-Aziz uralkodó elrendelte az összes szükséges intézkedést a királyság területének védelmében az esetleges terrorista támadások ellen – írta csütörtökön az SPA szaúdi hírügynökség. A dubaji székhelyű al-Arabíja azt közölte internetes oldalán, hogy szaúdi csapatok vonultak az Irakkal határos régióba. Előzőleg az iraki kormány erői elhagyták állásaikat védelem nélkül hagyva a szaúdi és a szíriai határt. Az iraki kormányfő katonai szóvivője csütörtökön tagadta, hogy a katonák visszavonultak volna a szaúdi határról.
Ezzel párhuzamosan az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szerint az Irakkal határos kelet-szíriai Deir ez-Zór tartomány nagy része az Iszlám Állam irányítása alá került, miután az al-Kaida hivatalos helyi szárnya, az an-Nuszra Front átadta két fő térségbeli fellegvárát az Irakban is harcoló szélsőséges szunnita szervezetnek. Eszerint az an-Nuszra front kivonult el-Majádín és Suhail városokból, miközben a helyi törzsi harcosok hűséget fogadtak a vasárnap kalifátus létrehozását bejelentő és nevét Iszlám Államra (IÁ) változtató Iraki és Levantei Iszlám Államnak (ILIÁ). Az OSDH szerint a szélsőségesek már Szíria egyharmadát uralják.
Eközben az észak-iraki kurd autonóm terület elnöke arra kérte a helyi parlamentet, hogy készítsen elő egy Kurdisztán függetlenségének tárgyában döntő népszavazást. A Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) külügyi megbízottja a kurd törvényhozás ülését követően újságíróknak azt mondta: a cél érdekében – Maszúd Barzáni kérésének megfelelően – a parlament felállít egy független választási bizottságot és ki fogja tűzni a referendum időpontját.
A külügyi megbízott, Hemin Havrami kitért arra, hogy a népszavazás érinteni fog olyan területeket is, amelyek hovatartozása vita tárgyát képezi az erbíli és a bagdadi vezetés között. A képviselő példaként említette a kőolajban gazdag észak-iraki várost, Kirkukot, ahova az után vonultak be a kurd biztonsági erők, hogy az iraki katonák az ILIÁ előretörése láttán kivonultak onnan.
A muzulmán országok lakosságának többsége növekvő aggodalommal figyeli az iszlamista milíciák térnyerését, a megkérdezettek nagy része ellenezte a legismertebb csoportok, például az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, a nigériai Boko Haram vagy a radikális palesztin Hamász szervezet működését – derült ki egy közvélemény-kutató intézet friss felméréséből. Eszerint egyre többen utasítják el például az öngyilkos merényleteket, és egyre többen tartanak a szélsőségesektől.
Eközben őrizetbe vettek az Egyesült Államokban egy fiatal amerikai nőt, aki a hatóságok gyanúja szerint együtt kívánt működni az ILIÁ-val – jelentette be az amerikai ügyészség. A 19 éves nő – annak tudatában is, hogy hazájában az ILIÁ-t terrorszervezetként tartják nyilván – Szíriába kívánt utazni, ahol egyebek között egy amerikai katonai gyakorlaton szerzett tapasztalatait akarta volna átadni, és be akart kapcsolódni a belharcokba a rezsim ellen „szent háborút” vívók, azaz dzsihádisták oldalán. A szélsőséges szervezet miatt a nyugati országok a reptéri ellenőrzést is szigorították.
A legvéresebb hónapot tudhatja maga mögött az ILIÁ. A szunnita szélsőséges szervezet azonban nem állna meg az Irak és Szíria területén kikiáltott önálló kalifátussal, az egész világtérképet átrajzolná. Eközben támogatottsága még az új kalifátusnak sincsen, még a Bassár al-Aszad rezsimjével szemben álló szíriai felkelők részéről sem. Előzményekért kattintson ide.
