Így lesz erősebb a magyar képviselet „Európa legnagyobb agoráján”

A magyar ügyek brüsszeli megjelenítése volt a fő téma az EP-képviselők fórumán.

A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének zárónapján a Fidesz és a Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője egyetértett abban, hogy a Kárpát-medencei magyarság erős brüsszeli képviseletét fel kell használni az európai fórumokon eddig alulprezentált magyar ügyek erősebb megjelenítésére.

Úgy vélekedtek: az erős képviselet bővíti az érdekérvényesítés lehetőségeit, ugyanakkor nem szabad túlzó reményeket táplálni, mert a következő időszakban „rögös és nehéz” utat kell végigjárni.

Szájer József az EP-választások eredményeit értékelve – külön utalva arra, hogy a Fidesz által állított össznemzeti EP-képviselő-jelölti listára a külhoni magyarság tagjai is felkerültek – azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak soha nem látott képviselete lett Brüsszelben. Elmondta: a magyar ügyek sokszor hiányoztak vagy csak alulprezentáltan jelentek meg az európai fórumokon, ezért a most megszerzett brüsszeli képviselet azt a célt szolgálja, hogy erőteljesen jelenjenek meg „Európa legnagyobb agoráján”.

Hozzátette: emellett tudatosítani kell, hogy „nem lehetnek túl vérmes reményeink”, amit az is mutat, hogy az elmúlt tíz évben is rengeteget kellett küzdeni a legkisebb eredményekért is.

Csáky Pál az EP-választással kapcsolatban kifejtette: az MKP azt a stratégiát választotta, hogy nem kér befutó helyet az össznemzeti listán, mivel ha ezt megtette volna, akkor a felvidéki viszonylatok között nagy lett volna a veszélye, hogy a párt saját listáján senki sem kerül be az EP-be. Ezzel arra utalt, hogy a Bugár Béla vezette Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt azt hangoztathatta volna, hogy nem kell az MKP listájára szavazni, mivel a magyar pártnak úgyis lesz képviselője Brüsszelben, később pedig azt mondhatták volna, hogy az MKP képviselője nem szerzett felhatalmazást a felvidéki magyarságtól.

„Ma már világos, hogy az MKP stratégiája jó volt” – szögezte le Csáky Pál, hozzátéve: a felvidéki magyar választók erős mandátumot adtak neki, annál is inkább, hiszen az EP-választáson sikerült legyőzniük a Most–Híd vegyes pártot.

A fórumon az egyik nézői kérdésre, amely a Fidesz képviselői csoportjának az Európai Néppárt (EPP) frakcióján belüli helyzetét és a Jean-Claude Juncker EB-elnöki jelölése kapcsán kialakult helyzetet firtatta, Szájer József azt mondta: az erőviszonyok egyértelműek, a Fidesz össznemzeti listáján Brüsszelbe jutott képviselők ahhoz a csoporthoz tartoznak, amely eldönti az EPP ügyeit, és ezt az erőt a magyarság ügyeinek átültetéséhez akarják felhasználni.

Hangoztatta: Juncker jelölése kapcsán nagy a nyomás rajtuk, hogy változtassanak álláspontjukon, de ennek ellenére nem fogják támogatni őt. Magyarázatként hozzátette: nem akarják azt, hogy az EP „túlterjeszkedjen” az unió alapszerződésében megfogalmazott jogkörein, és azt sem szeretnék, ha az unió európai egyesült államokká változna.

„Ha ezt akarnánk, akkor nem azt tennénk, amire a magyar választók felhatalmaztak” – mutatott rá Szájer József, és hozzátette: képviselőcsoportjuknak az a nézete, hogy a magyarság része az európai közösségnek, de ennek alapján alakítani is akarja azt. Megjegyezte, ennek indokoltságát egyebek mellett az is bizonyította, hogy a Magyarország által használt válságkezelési eszközök sikeresebbnek bizonyultak, mint azok, amelyeket például Görögország és Portugália esetében az unió alkalmazott.

Csáky Pál a magyar ügyek brüsszeli megjelenítéséről azt mondta: mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar érdekeket maximális erővel képviselje, ugyanakkor a korábbi felvidéki magyar EP-képviselőknél „érzékelhetőbben akar megjelenni” a Felvidéken is.

Egy kérdésre válaszolva, amely a Most–Híd listáján az EP-be jutott képviselővel való esetleges együttműködésének lehetőségeit firtatta, úgy vélekedett: a kérdés nyitott, és magában hordozza az együttműködés és az összeütközés lehetőségét is. „Egyelőre beszélő viszonyban vagyunk, aztán meglátjuk, lesz-e ebből több” – jegyezte meg.

Az EB-elnöki poszt körül kialakult helyzettel összefüggésben azt mondta: az EPP-frakció képviselőjeként Junckerre voksol majd, mivel ha nem így tenne, azzal csökkentené az esélyét, hogy a frakción belül a jövőben támogatást szerezzen a felvidéki magyarság ügyeinek. Hozzátette: erről tájékoztatta az össznemzeti listán megválasztott képviselőket is, akik elfogadták álláspontját.

A szerdán kezdődött ötnapos szabadegyetem a felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvénye volt. Az erdélyi Tusványos mintájára – hagyományteremtő és hiánypótló céllal – tavaly rendeztek meg először a Révkomáromhoz közeli Martos község Feszty parkjában. Az idén központi témáit a felvidéki magyarság sorskérdései és megmaradásának lehetőségei, illetve a nemzetpolitika adta.

Szombaton a nemzetpolitika eredményeiről, az aktuális helyzetről és az elmúlt egy év történéseiről beszéltek a külhoni magyarság politikai csúcsvezetői a 2. Martosi szabadegyetemen.