A mobilfizetéssel kapcsolatban konkrétan arra szólították fel Magyarországot, hogy tartsa be a letelepedés szabadságára és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat, nevezetesen az EU működéséről szóló szerződés 49. és 56. cikkét, valamint a 2006/123/EK irányelv 15. és 16. cikkét.
A nemzeti mobilfizetési rendszerről szóló 2011-es magyar törvény értelmében a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetésének kizárólagos joga az állami mobilfizetési zrt. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatóknak az egyes közszolgáltatásokhoz – például a parkolási közszolgáltatáshoz – kapcsolódó mobil-fizetésközvetítési szolgáltatások biztosításakor ezt a platformot kell kötelezően igénybe venniük. Ez a kizárólagos jog a Bizottság szerint szükségtelenül és jelentősen korlátozza a verseny számára eddig teljes mértékben nyitott piacra való jutást. Ezáltal – olvasható az indoklásban – minden megfelelő indok nélkül megkárosítják a jelenlegi befektetőket, és elriasztják azokat, akik a jövőben e területen kívánnának befektetni.
A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az Európai Bizottság felszólítására megfelelő választ adjanak, ellenkező esetben a testület keresetet indíthat Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán.
A másik, 18 uniós tagállamot érintő, légi közlekedéssel kapcsolatos eljárásban azt sürgeti Brüsszel, hogy az érintett országok „javítsanak a funkcionális légtérblokkok működésén”. E légtérblokkok a gyakorlatban még nem, csupán papíron léteznek. Elvi kialakításuk az államhatárok figyelembe vétele helyett a légi forgalom sajátosságai alapján történt. A funkcionális légtérblokkok – áll a bizottsági álláspontot kifejtő dokumentumban – döntő lépést jelentenének a hatékonyabb, kevésbé költséges és kevésbé szennyező európai légi közlekedési rendszer megvalósítása felé.
