Máris visszatért az ukrán kormányfő

Egy energiaügyi reform és egy költségmódosítási javaslat vezetett a lemondásához, a parlament ezt elutasította.

Jacenyuk – állítása szerint – az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslat, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztés napirendre vételének elutasítása miatt mondott le posztjáról múlt csütörtökön. Utóbbi lehetővé tenné nyugati befektetők bevonását a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe.

A miniszterelnök hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentését javasolja a kabinet, valamint hogy a központi kormányzati szervek büdzséjét 400 millió hrivnyával, azaz mintegy 8 milliárd forinttal tervezi csökkenteni. „Nevezhetik ezeket némelyek populista intézkedéseknek” – jegyezte meg a kormányfő.

Közben Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, amelyen Jacenyuk pozíciója is eldőlhet. Jelenleg jogilag még ő a kormányfő, de kissé zavaros a helyzet, mert kabinetje kinevezett egy ideiglenes kormányfőt.

Jacenyuk múlt csütörtökön azután nyújtotta be lemondását, hogy felbomlott az ukrán parlamentben a többségi kormánykoalíció. Előbb a Petro Porosenko elnök mögött álló Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés párt frakciója, majd a nacionalista Szabadság párt képviselőcsoportja jelentette be kilépését. A két párt ezt azzal indokolta, hogy így kívánnak lehetőséget teremteni az államfőnek a parlament feloszlatására és új parlamenti választás kiírására.

Kormánypárti képviselők már régóta hangoztatták, hogy a jelenlegi parlament működésképtelen, nagy számban vannak benne olyan volt kormánypárti képviselők, akik orosz érdekeket szolgálnak, valamint az ukrán választók zöme is új választást, a parlament megtisztulását követeli a februárban véget ért – több hónapon át tartó – hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések után.

Jacenyuk pártja, a Haza ugyanakkor nem értett egyet a kormánykoalíció felbomlásával. A kormányfő kijelentette, hogy egyes képviselők saját népszerűségük alakulását az ország érdekei elé helyezik. Miután a kelet-ukrajnai szeparatistákkal folyó harc miatt a hadsereg finanszírozását, az ország nehéz gazdasági helyzetének javítását célzó javaslatok napirendre tűzését a parlament elvetette, Jacenyuk benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról.

A jogszabályok szerint a kormányfő lemondását a parlamentnek jóvá kell hagynia, ám ezt meg sem várva, még aznap a kormányülésen kinevezték Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest ideiglenes kormányfővé.

A parlament sem csütörtökön, sem pénteken nem tűzte napirendre Jacenyuk lemondásának kérdését, következő plenáris ülésére pedig csak augusztus 12-én került volna sor, ha a házelnök nem hívott volna össze rendkívüli ülést e hét csütörtökre.

Elemzők szerint a kormányválság mögött az államfő és a miniszterelnök mögötti pártok között kialakulóban lévő érdekellentétek, választási esélynövelési szándékok állnak. A Haza párt jelenleg nem túl népszerű, így nem érdeke, hogy mihamarabb sor kerüljön az előre hozott parlamenti választásokra, Jacenyuknak pedig a lemondás lett volna talán a megoldás arra, hogy maradjon némi esélye fennmaradni a politikai életben.

Több képviselő úgy véli, hogy a Jacenyuk-kormány legalább novemberig működni fog. Előrejelzésük szerint Porosenko augusztus 25–26-án fogja bejelenteni a jelenlegi parlament feloszlatását és az előre hozott választást, amelynek valószínű időpontja október 26-a. „A törvény értelmében egy hónap áll rendelkezésre új kormánykoalíció létrehozására, az elnök csak ezután oszlathatja fel a parlamentet” – mondta az orosz hírügynökségnek az egyik képviselő. Hozzátette, hogy ilyen koalíció nem fog létrejönni, mert a parlamenti frakciók többsége és Porosenko is az előre hozott választások híve.