Moldovai államfő: Erre feltétlenül szükségünk van

Ratifikálta szerdán a moldovai parlament az Európai Unióval kötött társulási szerződést.

A június 27-én Brüsszelben aláírt szerződést a kormányzó Szövetség az Európai Integrációért kormánykoalíció képviselői és több független honatya támogatta. A képviselői helyek 40 százalékával rendelkező ellenzék elutasította a törvénytervezetet, a kommunisták nem vettek részt a szavazáson.

Az ülésen jelen volt Nicolae Timofti államfő is, aki reményét fejezte ki, hogy sikerül leküzdeni az integrációval kapcsolatos nézetkülönbségeket. „A szerződés előírja a Moldova és az EU közötti együttműködés jogi kereteit. Erre feltétlenül szükségünk van, hogy legyőzzük a korrupciót, korszerűsítsük a gazdaságot és az ország infrastruktúráját” – jelentette ki. Hozzátette: a következő szakaszban Moldova az uniós tagság elérésére törekszik.

A román képviselőház is szerdán ratifikálta a társulási szerződéseket. A Moldovával kötött társulási szerződés elfogadása mellett 284 képviselő szavazott, egy ellenszavazatot jegyeztek egy tartózkodás mellett. Grúzia és Ukrajna szerződéseit 293 támogató vokssal fogadták el, nem volt egyetlen ellenszavazat vagy tartózkodás sem. A román szenátus ügydöntő házként várhatóan csütörtökön szavaz a megállapodások ratifikálásáról.

A román parlament rendkívüli ülésszak keretében tűzte napirendre a társulási szerződések ratifikálását, miután a román kormány szombaton, szintén rendkívüli ülésen fogadta el és terjesztette a törvényhozói testület elé a szerződéseket ratifikáló törvénytervezeteket. Románia az Európai Unióban elsőként akarja jóváhagyni a megállapodásokat, hogy ezáltal is kifejezze, mennyire fontos számára Moldovának az EU-csatlakozása.

Moldova uniós társulása miatt az ENSZ alapokmányában foglaltak, az élethez és a gazdasági jóléthez való emberi jogok sérülnek a Dnyeszteren túli területen – jelentette ki szerdán Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes – aki egyben az orosz államfő Dnyeszteren túli területtel foglalkozó különmegbízottja –, miután a szakadár terület küldöttségével találkozott Moszkvában.

Rogozin hangsúlyozta: Moldovában a helyzet a „tragikus ukrajnai események” közepette alakul ilyen módon, és úgy vélte, hogy ebben a helyzetben Oroszországnak konkrét lépéseket kell tennie. Ez utóbbiakról ugyanakkor nem árult el részleteket.

Az orosz miniszterelnök-helyettes ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy országa Moldovával a baráti kapcsolatokban érdekelt, és továbbra is együttműködik. Hozzátette, hogy „rendkívül fontos” számára a Dnyeszter folyó térségének békéje, amelynek megőrzésére kötelezettséget vállalt. Közölte, hogy Moszkva teljesíti ezzel kapcsolatos vállalásait, ugyanakkor a kialakult helyzetben egy olyan szokatlan gyakorlathoz folyamodik, amelyet a nemzetközi jog és az orosz alkotmány is lehetővé tesz. Nem nevezte meg pontosan, mire gondolt, csak annyit mondott: mindenre kiterjedő támogatást fognak nyújtani a Dnyeszteren túli terület számára, hogy az méltó módon vészelje át ezt a nem egyszerű időszakot.

Dmitrij Rogozin nehezményezte a Krím Oroszországhoz csatolását követően hozott ukrán szabályokat, amelyek a 16 és 65 év közötti orosz állampolgárságú férfiakra vonatkoznak, s amelyek értelmében a Dnyeszteren túli szakadár területen élők sem utazhatnak be Ukrajna területére. Minthogy a szakadár területnek nincs közös határa Oroszországgal, az ott élőket Rogozin szerint elszigetelték.