Elkezdődött péntek délelőtt Brüsszelben az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése, amelynek legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontja, hogy a testület várhatóan a délután folyamán megnevezi, kit jelöl az Európai Bizottság élére.
Az elnököt a lisszaboni szerződés értelmében aztán immár az Európai Parlament feladata megválasztani. Diplomaták a csúcstalálkozó előtt úgy fogalmaztak, hogy nagy meglepetés lenne, ha az állam- vagy kormányfők végül nem Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt neveznék meg jelöltként.
Juncker kiválasztását David Cameron brit miniszterelnök ellenzi a legvehemensebben; Cameron péntek délelőtt Brüsszelben nyilatkozott erről újságíróknak, amikor megérkezett az EU-országok állam-, illetve kormányfői tanácskozásának második munkanapjára.
Cameron már előző este a nyugat-belgiumi Ypres-ben rendezett vacsorán – nevük mellőzését kérő források szerint – nagyon egyértelműen a többiek tudomására hozta, hogy a kérdésben egy jottányit sem változtatta meg álláspontját. A brit kormányfő számos korábbi megnyilatkozása szerint azért ellenzi, hogy Juncker kerüljön az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének élére, mert túlságosan „föderalistának” tartja a korábbi luxemburgi miniszterelnököt.
A britek azt szeretnék elérni, ha az uniós intézményektől a tagállamok úgymond „visszakapnának” számos olyan hatáskört, amelyet korábban Brüsszelre ruháztak, és meglátásuk szerint ebben a törekvésükben gátat jelent a minél szorosabb európai integráció híveként ismert Juncker, aki a májusi európai parlamenti választásokat megnyerő, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt jelöltje a bizottsági elnöki posztra.
Helle Thorning-Schmidt baloldali dán miniszterelnök – szintén az EU-csúcs pénteki ülésére érkezve – tapasztalt politikusként méltatta Junckert, aki szerinte a megfelelő ember a tisztség betöltésére. Fredrik Reinfeldt néppárti svéd kormányfő ugyan nem ért egyet azzal, hogy az európai pártcsaládok mintegy elragadják a jelölés jogát a tagországok állam-, illetve kormányfői testületétől, de önmagában Juncker személyében nem látja a megválaszthatóság akadályát.