Elio Di Rupo szocialista párti belga miniszterelnök azt mondta, meg lehet érteni a brit álláspontot, de ez nem jelenti azt, hogy London megakadályozhatná „a többi 26 vagy 27 ország” közös döntését. Werner Faymann szociáldemokrata pártállású osztrák kancellár szerint az uniós csúcsvezetőknek gyorsan döntést kell hozniuk, és Juncker mellett kell letenniük a garast. Alexander Stubb, Finnország konzervatív miniszterelnöke szerint nem kell attól tartani, hogy Juncker megválasztása esetén Nagy-Britannia közelebb kerülne az EU-ból való kilépéshez.
Angela Merkel német kancellár az előző nap, a néppárti vezetők kortrijki találkozóján úgy vélte, „nem dráma”, ha nem teljes egyöntetűséggel választják meg Junckert az bizottsági elnöki poszt várományosának.
Gianni Pittella, az Európai Parlament ügyvivő elnöke, akivel a csúcs előtt mindig eszmét cserélnek a tagállamok vezetői, így figyelmeztette a Lisszaboni Szerződést is megszövegező Európai Tanács tagjait: „Ha ilyen otrombán figyelmen kívül hagyják a választók akaratát, akkor senki se lepődjön meg, ha az emberek mindörökre hátat fordítanak Európának”.
Brüsszelben emellett aláírták az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabad kereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabad kereskedelemről szóló részét.
Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba. A grúz és a moldovai elnök is történelminek nevezte az eseményt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!