A német parlamentben felszólalva Merkel kijelentette: nem dráma, ha Junckert a tagországok állam- és kormányfői nem egyhangú döntéssel jelölik a tisztségre, hanem úgynevezett minősített többségű határozattal. Emlékeztetett arra, hogy az uniós jogszabályok az utóbbit írják elő. Hozzátette, ennek ellenére az lenne kívánatos, hogy a tagállamok minél szélesebb köre sorakozzon fel Juncker mögé.
Jean-Claude Juncker jelöltségével kapcsolatban Orbán Viktor már korábban kijelentette: nincs olyan európai okmány, amely előírná, hogy a frakciók listavezetői kerüljenek a brüsszeli végrehajtó testület élére.
A néppártban korábban is megoszlottak a vélemények a luxemburgi exminiszterelnök személyével kapcsolatban: Angela Merkel német kancellár kiáll mellette, David Cameron brit kormányfő határozottan elutasította a jelölését. Mint korábban mondta, az Európai Uniónak tiszteletet kell tanúsítania az uniót alkotó államok iránt, és olyan elnököt kell választani az EB élére, aki ezt „meg is érti”. Cameron Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát és – még Merkel támogató nyilatkozata előtt – „talán Németországot” látta lehetséges szövetségesének Juncker jelölése ellen.
Támogatók
Kilenc uniós ország baloldali vezetője támogatja, hogy Junckert válasszák meg az Európai Bizottság élére. Lengyelország és Spanyolország is a luxemburgi politikus mögött áll.
A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsértekezlet elé időzített beszédében a kancellár hangsúlyozta, hogy a vezető uniós posztokról a tagországok között tartott egyeztetések „európai szellemben” folynak, s minden tagállam elképzeléseit figyelembe veszik.
Jean-Claude Juncker jelölését – amelyet az esetleges kormányfői döntés után még az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia – egyelőre több tagország nem támogatja. Legfőbb ellenzőnek a brit kormány számít, amely a föderalista törekvések jelképének tartja a veterán politikust, de nem ért egyet Juncker jelölésével például Magyarország sem.
A brit kormányfői hivatal hétfőn tudatta: a miniszterelnök megnyerte az Európai Tanács elnökének beleegyezését ahhoz, hogy az EU-tagállamok vezetői szavazással döntsenek az Európai Bizottság következő elnökének személyéről.
Merkel a Bundestag előtti beszédében más témákat is érintett. Értésre adta, hogy Oroszországtól még további jelzéseket remél a kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldásának érdekében. Méltatta, hogy Vlagyimir Putyin megtette az első orosz lépéseket ezen a téren, és az orosz parlament visszavonta a felhatalmazást a hadsereg ukrajnai bevetésére. Azt sem zárta ki viszont, hogy szükség esetén, amennyiben érdemi haladás nem történik, a Moszkva elleni szankciók kiterjesztése is szóba kerül.
Irakról szólva a kancellár azt mondta, nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy olyan kormány alakuljon, amely a lakosság minden csoportjának nézeteit képviselni tudja. Hozzátette, hogy eddig nem ez volt a helyzet, hozzájárulva az országban jelenleg uralkodó állapotokhoz.
Az uniós témák között Angela Merkel kitért a pénzügyi stabilizációt biztosító szabályozásra. Egyértelművé tette, hogy ellenzi a szabályok lazítását, és megismételte, hogy az euróövezet egyes országaiban is szükség van további gazdasági strukturális reformokra.
