Most Szlovjansznál sértették meg a tűzszünetet a szakadárok

Oroszbarát harcosok tűz alá vették az ukrán reguláris erők állásait Szlovjanszknál.

Viktor Medvedcsuk ukrán oroszbarát oligarcha szerdán cáfolta, hogy az úgynevezett összekötő csoport ukrán válságról tartott hétfői donyecki ülésén a két kelet-ukrajnai szakadár területet, Donyeck és Luhanszk megyét képviselte volna. A donyecki tárgyalásokon korábbi jelentések szerint a szakadár kelet-ukrajnai vezetőkön kívül részt vett Leonyid Kucsma volt ukrán elnök mint Petro Porosenko ukrán elnök megbízottja, Viktor Medvedcsuk, Kucsma egykori hivatalvezetője, továbbá Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet és Heidi Tagliavini svájci diplomata, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője.

Egyes értesülések szerint a kulisszák mögött Medvedcsuk Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasaként közvetített. Medvedcsuk a közelmúltban felkerült az Egyesült Államok által szankciókkal sújtott orosz és ukrán személyek listájára. Putyin nemrég lehetséges közvetítőként említette őt a kelet-ukrajnai konfliktusban.

Medvedcsuk szerdai Facebook-bejegyzésében – amelyről az UNIAN adott hírt honlapján – leszögezte, hogy sem Donyeckben hétfőn, sem korábban soha nem képviselte a „donyecki és luhanszki népköztársaság” érdekeit. Mint a közvetítő csoport tagja, tárgyalásokat folytatott a két terület képviselőivel a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséről. De az EBESZ-nek tulajdonított értesülés, miszerint a két szakadár megyét képviselné, nem felel meg a valóságnak – írta.

Az ukrán elnök hivatala és az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács a maga részéről azt közölte, hogy a szakadárokkal folytatott tárgyalásokon Medvedcsuk nem Ukrajnát képviselte.

Nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország tiszteletben tartaná nemzetközi kötelezettségeit Ukrajnával kapcsolatban – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség legfőbb döntéshozó szerve, az Észak-Atlanti Tanács külügyminiszteri ülése előtt, szerdán reggel.

A dán politikus közölte azt is, hogy a szövetség megingathatatlanul megvédelmezi tagjait, amelyből mind a 28 tagállam kiveszi a részét. A főtitkár emlékeztetett, hogy a NATO az Ukrajna elleni „orosz agresszió” miatt felfüggesztette a gyakorlati együttműködést Moszkvával, és tudatta, hogy a külügyminiszterek áttekintik, milyen hatása volt az eddig meghozott intézkedéseknek.

A külügyminiszterek utoljára találkoznak Brüsszelben a szeptemberi, walesi NATO-csúcs előtt, és az egyik fő napirendi pont annak előkészítése. Rasmussen szerint ezt a biztonság szempontjából kritikus pillanatban teszik, amikor régi fenyegetések jelentkeznek ismét Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is, a szövetségnek pedig fel kell készülnie arra, hogy az olyan új típusú hadviselés jelentette fenyegetésekre is reagálni tudjon, amilyet például Moszkva folytat Ukrajnával szemben.

Rasmussen szerda reggeli nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy „a NATO ajtaja nyitva marad, a bővítést érintő kérdésekben pedig egyetlen külső ország sem rendelkezik vétójoggal”. Ezzel arra utalt, hogy Moszkva hevesen ellenzi a NATO térnyerését a régióban. A főtitkár kijelentette, hogy minden csatlakozni vágyó országot a maga érdemei alapján ítél majd meg a szövetség.

Telefonon egyeztetett Joe Biden Petro Porosenko ukrán elnökkel, és azt szorgalmazta, hogy menjenek megfigyelők Kelet-Ukrajnába a tűzszünet megsértésének kivizsgálására – közölte a Fehér Ház. Az amerikai alelnök szerint a megfigyelőknek vizsgálniuk kellene azt is, hogy érkeznek-e fegyverek az ukrán határon át Oroszországból.

Porosenko Angela Merkel német kancellárral és Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács (ET) főtitkárával is tárgyalt telefonon. A telefonbeszélgetésekre azt követően került sor, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok kilenc emberrel a fedélzeten lelőtték kedden az ukrán hadsereg egyik helikopterét Szlovjanszk közelében.

Az ukrán katonai helikopter lelövése miatt Porosenko elnök bejelentette, hogy fontolgatja az általa meghirdetett tűzszünet felmondását. „Az államfő nem zárja ki, hogy lejárata előtt felmondja a tűzszünetet, mert a külföldről irányított lázadók folyamatosan megsértik azt” – szerepelt a hivatala által kiadott közleményben.

Az elnök a biztonsági kabinetjének tagjaival tartott tanácskozáson elmondta, hogy „béketervének” pénteki bejelentése óta a lázadók 35-ször nyitottak tüzet a hadsereg katonáira. Ezért utasítást adott, hogy ha kormánykatonákra tüzet nyitnak, akkor „habozás nélkül” lőjenek vissza.

Angela Merkel a Porosenkóval kedden folytatott beszélgetésben „támogatásáról biztosította az ukrán elnök erőfeszítéseit béketervének megvalósítására, és elragadtatottságának adott hangot az ukrán katonák és az ukrán nép hősiessége miatt, amely a nagyszámú veszteség ellenére keresi a lehetőségét a konfliktus békés rendezésének” – írta közleményében az ukrán elnök sajtószolgálata. Porosenko azt mondta, hogy a béketerv sikeres megvalósítása konkrét lépéseket követel. Ezek között említette az ukrán–orosz határ lezárását, az ukrán ellenőrző pontok elleni támadások beszüntetését, a túszok szabadon engedését és EBESZ-megfigyelők, köztük oroszok bevonását a helyzet ellenőrzésébe az ellenőrző pontokon a tűzszünet lejártáig hátramaradt néhány napban.

A Thorbjorn Jaglanddal folytatott beszélgetésben Porosenko gratulált az ET főtitkárának újbóli megválasztásához, és reményét fejezte ki, hogy vezetése alatt az Európa Tanács továbbra is támogatni fogja Ukrajna közeledését az európai közösséghez.

Az orosz parlament felsőháza visszavonta szerdán a Putyinnak márciusban adott felhatalmazást arra, hogy Ukrajna területén bevethesse a hadsereget az orosz állampolgárok védelme érdekében. A Szövetségi Tanács 154 jelen lévő szenátorából csak egy szavazott nemmel a határozatra.

A felsőháznak Putyin terjesztette be kedden a javaslatot, amely a Kreml magyarázata szerint a kelet-ukrajnai helyzet rendezését célozza, miután a rendezésről előző nap háromoldalú tárgyalások kezdődtek a Kijev elleni lázadók bevonásával.

A védelmi bizottság elnöke a szavazást megelőző vitában kijelentette, fenntartják a jogot arra, hogy továbbra is figyelemmel kövessék az ukrajnai helyzetet és a tűzszünet betartását, és szükség esetén készek visszatérni a katonai lépések vizsgálatához.