Jean-Claude Junckernek az Európai Bizottság elnökévé való jelölése ellen lobbizik a brit kormányfő, aki Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát „és talán Németországot” látja lehetséges szövetségesének – tudta meg a Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből.
A Financial Times című lap értesülése szerint David Cameron más jelöltekkel is előállt, Jean-Claude Juncker helyett Enda Kenny ír, Donald Tusk lengyel, valamint Jyrki Katainen finn miniszterelnököt is szívesen látná az Európai Bizottság élén.
A brit kormányfő a brit EU-tagság jövőjéről szóló, 2017-ben esedékes népszavazásra való tekintettel állítólag azt szeretné, ha egy „szimpatikus” elnöke lenne a bizottságnak Juncker helyett, akinek az euró köré épülő egységes Európáról vallott nézetei nem csengenek egybe a brit közvéleményével. A volt luxembourgi miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlan” London számára – mondta Cameron párttársainak a hírek szerint. Ismert, Orbán Viktor pontosan ugyanígy fogalmazott szombaton a Hír TV P8 című műsorában.
A konzervatív brit kormányfő már pénteken arról beszélt, hogy mind Juncker, mind pedig szociáldemokrata ellenlábasa, Martin Schulz jelölését elutasítja, mert mindkét politikus túl „föderalista”. A Reuters úgy tudja, Cameron már a hétvégén felvette a kapcsolatot más állam-, illetve kormányfőkkel, hogy alternatívákról egyeztessen velük. A hírügynökség szerint hat ország vezetőjével beszélt telefonon, köztük Angela Merkel német kancellárral, Fredrik Reinfeldt svéd kormányfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői kedd este kötetlen brüsszeli találkozón tekintik át a vasárnap lezárult európai parlamenti választások nyomán előállt helyzetet, ezzel összefüggésben az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére vonatkozó személyi jelölés ügyét.
David Cameron irodájának szóvivője szerint a brit „miniszterelnök egyetértett kollégáival abban, hogy a keddi találkozó csak kezdete a folyamatnak és több egyeztetésre lesz szükség az elkövetkező hónapokban”.
Hírügynökségek megjegyezték, amennyiben David Cameron a maga oldalára tudja állítani a felsorolt hat EU-tagállamot, nem lesz meg a szükséges többség Juncker jelöléséhez.
Angela Merkel hétfőn kiállt a luxembourgi politikus jelölése mellett, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben egyetlen párt sem tudja csak a saját erejére támaszkodva meghatározni, hogy ki legyen a bizottság következő elnöke.
A jelentős ellenállás miatt valószínűtlen, hogy a néppárti Juncker elnyerheti az Európai Bizottság elnöki tisztségét – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni stratégiai elemzők. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértőinek véleménye szerint azonban nehezen lehetne teljes mértékben figyelmen kívül hagyni az európai parlamenti választások eredményét, ezért a valószínűbb kiút az, hogy Juncker nem az Európai Bizottság, hanem Herman Van Rompuy utódjaként az Európai Tanács elnöke lesz.
Az Eurasia elemzői lehetséges jelöltnek tartják a brüsszeli bizottság elnöki posztjára Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját, Enda Kenny ír kormányfőt, Pascal Lamy korábbi EU-biztost, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) volt vezetőjét, vagy Donald Tusk lengyel miniszterelnököt.
Nem szabad futni azok után, akik csak szétrombolni akarják Európát, mint a francia Nemzeti Front, David Cameron brit kormányfő és Orbán Viktor – jelentette ki kedden Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) szocialista frakcióvezetője a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva. A politikus kifejtette, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásához minősített többség szükséges az Európai Parlamentben, ezért Angela Merkelnek és másoknak is „venniük kell a bátorságot a világos beszédhez”, és meg kell mondaniuk „azoknak, akik elutasítják Jean-Claude Junckert, mert túlságosan európai, hogy Európáról van szó”.
Swoboda kedden délután – a többi frakcióvezető nevében is – felszólította az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy Junckernek adjon tárgyalási mandátumot, amelynek birtokában az Európai Néppárt csúcsjelöltje megkezdheti az egyeztetéseket az EP-frakciókkal az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről.
Swoboda a tavaly július 2-i Tavares-jelentésről szóló vitában többek között azzal ekézte Magyarországot, s azt kérdezte: vajon miért hagyják el oly sokan hazánkat, ha olyan jól megy minden. Swoboda kifogásolta azt is, hogy egyre több Horthy-szobrot állítanak az országban, és nő az antiszemitizmus. Swoboda szerint Orbán lebontja a szabadságjogokat. Minderre a miniszterelnök úgy reagált: „szeretném felhívni a figyelmet egy fontos körülményre: Magyarországon az antiszemita csoportosulások célpontjában én állok, a zsidó közösségek védelmezője. [ ] Ami a szabadság korlátozását illeti, úgy látom, vannak, akik nem ismerik pontosan a magyar embereket” – szögezte le Orbán.
Méltányos közteherviselést vezetünk be, akkor is, ha ez az üzleti csoportoknak nem tetszik – mondta a miniszterelnök felszólalásában. – Magyarország továbbra is megadóztatja majd a bankokat, és csökkenti a terheket. [ ] Ami a demokráciából nekem adott leckét illeti, szeretnék emlékeztetni, nem szorulunk kioktatásra.”
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel hétfőn azt mondta, szerinte a konzervatívoknak világossá kell tenniük, hogy az Európai Néppártban nincs helye Európa-ellenes és jobboldali populista pártoknak, mint a Fidesz és a Hajrá Olaszország. Az EP külügyi bizottságának elnöke, a CDU-s Elmar Brok úgy vélte, hogy az SPD elnöke egy „ócska kis trükköt” vetett be, hogy megpróbálja megváltoztatni a szocialisták számára kedvezőtlen erőviszonyokat az EP-ben. A szocialista pártcsaládnak inkább a saját háza előtt kellene söprögetni, hiszen Bulgáriában a szocialisták „egy fasiszta párt támogatásával” kormányoznak, és az Európai Bizottságnak fel kellett lépnie a romániai szocialista kormány ellen az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt – mondta Brok.
A Fidesz és a Hajrá Olaszország az Európai Néppárt stabil tagja, és az is marad – jelentette ki kedden Berlinben Hans-Peter Friedrich, a bajor konzervatív CSU politikusa, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. A Fidesz és a Hajrá Olaszország kizárására irányuló követelés „lerántja a leplet arról, hogy a német szociáldemokraták sajátos felfogást vallanak az európai demokráciáról és sokszínűségről” – mondta a konzervatívok frakcióvezető-helyettese.
Hozzátette, hogy a követeléssel előálló Sigmar Gabrielnek, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének inkább azon kellene eltöprengenie, hogy mit keresnek baloldali szélsőségesek a szocialisták európai pártcsaládjában. A CDU főtitkára, Peter Tauber az SPD elnökének nyilatkozatára reagálva azt mondta, hogy „mint minden családra, a pártcsaládokra is érvényes, hogy az ember nem válogathatja meg a rokonait”. Hozzátette: „biztos vagyok benne, hogy Sigmar Gabriel ezt gondolja egyes kelet-európai szocialista testvérpártokról”.
Ausztria nagykoalíciós kormánya az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, Jean-Claude Junckert fogja támogatni az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjáról döntő szavazáson – szögezte le kedden a miniszteri tanács előtt Werner Faymann (Osztrák Szociáldemokrata Párt, SPÖ) kancellár és Michael Spindelegger (Osztrák Néppárt, ÖVP) alkancellár. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szintén támogatja hivatali elődjének, Jean-Claude Junckernek a jelölését az Európai Bizottság elnökének a tisztségére.
