Az ypres-i megemlékezést Van Rompuy kezdeményezte. A város környéke az első világháborúban stratégiai jelentőségű kiszögellés volt, ahol főleg brit katonák állták útját a települést több oldalról satuba fogó német haderőnek, megakadályozva, hogy a császári erők Belgiumon keresztül, Északról nyomulhassanak be Franciaországba. Ypres-nél használtak a világon először vegyi fegyvereket. Az ypres-i csatamezőn több százezer katona vesztette életét.
A megemlékezést, majd a városházán elköltött informális vacsorát követően az Európai Tanács elnöke mindössze annyit közölt, hogy az állam-, illetve kormányfők megosztották egymással nézeteiket arról, milyen stratégiai célokat tűzzenek ki a következő évekre. Ez a megbeszélés pénteken folytatódik Brüsszelben – zárul a mindössze négysoros közlemény.
Az Európai Tanács napirendjén pénteken energia- és klímaügyek, a bel- és igazságügyi együttműködés jövője, a gazdaságpolitikák összehangolását szolgáló úgynevezett európai szemeszter szerepel, valamint a tagállamok vezetői várhatóan üdvözlik, hogy Litvánia a jövő év elejétől bevezetheti az eurót, és támogatásukról biztosítják, hogy Albánia tagjelölt státuszt kapjon.
Mindezeket megelőzően az Európai Unió társulási és szabad kereskedelmi megállapodást ír alá Moldovával és Grúziával, és Petro Porosenko ukrán elnök, akivel az állam- és kormányfők külön megbeszélést folytatnak, aláírja az EU–ukrán társulási és szabad kereskedelmi egyezmény gazdasági részeit. A politikai társulásról már márciusban aláírták a megállapodást. Az Európai Tanács munkaebédjén külön foglalkozik az ukrán helyzettel.
Emellett pedig az Európai Tanács arról is dönteni készül, kit jelöljön az Európai Bizottság élére, José Manuel Barroso utódjául. A Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök megválasztását rendíthetetlenül ellenző David Cameron brit kormányfő bejelentette: eddig példa nélkül álló módon szavazást fog kérni a javasolt jelöltről.
Junckert az Európai Néppárt küldöttei választották meg csúcsjelöltjüknek, mint akit a brüsszeli testület élén szeretnének látni, az Európai Parlament legjelentősebb pártjai pedig abban állapodtak meg, hogy neki mint a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének kellene lehetőséget kapnia, hogy megpróbálja maga mögé állítani a többséget az Európai Parlamentben.
A lisszaboni szerződés értelmében az Európai Bizottság elnökét immár az Európai Parlament választja meg, a jelöltet viszont az Európai Tanácsnak kell megneveznie, az EP-választás eredményének figyelembevételével.
