Az AFP hírügynökség egy kurd magas rangú katonai tisztségviselőre hivatkozva jelentette, hogy szombaton a kurd erőknek amerikai légi támogatással sikerült ellenőrzésük alá vonni a gát keleti oldalát. „Az IÁ több tagját megöltük. Folytatjuk előrenyomulásunkat, és a következő órákban valószínűleg jó hírekről számolhatunk be” – mondta az említett forrás.
A dzsihadisták augusztus 7-én foglalták el a Tigris folyón emelkedő gátat, amelyet korábban az iraki diktátorról Szaddám-gátnak neveztek, s amely a legnagyobb ilyen létesítmény az országban. Ez a gát teszi lehetővé, hogy az ottani térség legnagyobb részét elláthassák vízzel és árammal, Ninive tartomány nagy kiterjedésű területeinek az öntözése is ettől a létesítménytől függ.
Az Iszlám Állam június óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Irak szunniták lakta északi és nyugati részén, és ott, illetve a szíriai polgárháború alatt korábban hatalmába kerített területeken egy „kalifátust” kiáltott ki. Az utóbbi hetekben számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözték el lakhelyükről az IÁ harcosai, és az évek óta vallási erőszak által sújtott Irakban eddig a béke és stabilitás szigetének számító autonóm kurd tartomány ellen is harcot indítottak.
Maszúd Barzani, az iraki kurd autonóm régió elnöke sürgette a nyugati országokat, hogy mielőbb küldjenek fegyvert a kurdoknak, és zárják el azokat a csatornákat, amelyek révén az IÁ pénzügyi segítséget kap. A Focus című német hetilapnak adott interjújában kifejtette: a dzsihadisták kiszorításához nem elegendők a németországi humanitárius segélyek, amelyeket az iszlamisták által elűzött menekülteknek küldenek, hanem fegyverekre és lőszerre van szükség.
„Nincs szükségünk külföldi csapatokra, hiszen elegendő bátor harcossal rendelkezünk, ugyanakkor rászorulunk a korszerű és hatékony fegyverekre” – mondta a kurd vezető. „Arra van szükség, hogy Németország képezze ki ezeket a harcosokat, és főleg harckocsiellenes fegyverekből van hiány” – tette hozzá.
A kurdok nagy várakozással tekintettek az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának pénteki ülésére, amelyen a szervezet engedélyezte ugyan, hogy egyes tagállamai fegyverszállításokkal támogassák a szélsőséges szunnita szervezet ellen harcoló kurd önvédelmi erőket, de nem született döntés uniós szintű fellépésről. Ami Németországot illeti, Ursula von der Leyen védelmi miniszter lehűtötte a kurd reményeket. Pénteken úgy nyilatkozott: az iraki erőket még szovjet tervezésű fegyverekkel képezték ki, amilyeneket Berlin nem tud szállítani nekik.
Nem zárta ki viszont a puszta humanitárius segítségen túlmutató támogatás lehetőségét Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, aki szombaton Irakba utazott. A kurd autonóm terület székhelyén, Erbílben úgy fogalmazott: Németország elmegy majd a politikailag és jogilag elfogadható határig.
