A brit miniszterelnök hivatala által szombaton nyilvánosságra hozott levélben Cameron éles hangnemben fogalmazott a Krím félsziget Moszkva általi bekebelezéséről, és azzal vádolta Oroszországot, hogy fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai szakadárokat. Bírálta Moszkvának a maláj utasszállító térségbeli tragédiája után tett lépéseit is. A NATO áprilisban felfüggesztett minden gyakorlati együttműködést Oroszországgal, hogy így tiltakozzon a Krím annektálása ellen, ez azonban nem terjedt ki a két fél közötti nagyköveti vagy annál magasabb szintű kapcsolattartásra. Cameron levelében egyértelművé tette, hogy a szövetségnek ennél tovább kell mennie.
A brit kormányfő a hat hónapja tartó „orosz–ukrán” válsággal kapcsolatban hosszú távú intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy a szövetség bármilyen fenyegetésre gyorsan tudjon reagálni, meg tudja nyugtatni a biztonságukért aggódó tagországokat, valamint el tudjon hárítani bárminemű orosz agressziót. Cameron javasolta a hadgyakorlatok új menetrendjének kidolgozását, új infrastruktúra kiépítését, illetve a NATO gyors reagálású erőinek 25 ezer fősre bővítését.
„Be kell látnunk, hogy az utóbbi évek együttműködése lehetetlen a jelenlegi helyzetben Oroszországnak a NATO szomszédságában folytatott illegális tevékenysége miatt, és felül kell vizsgálnunk azokat az elveket, amelyek meghatározták az Oroszországgal való kapcsolatot” – írta a miniszterelnök. „2014-ben a világ kiszámíthatatlanabb, mint valaha” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szövetség fordulóponthoz érkezett. „Afganisztánban küldetésünk a végéhez ér. Keleten Oroszország lábbal tiporja a játékszabályokat a Krím törvénytelen annektálásával és Ukrajna agresszív destabilizálásával. Délen az instabilitás íve Észak-Afrikától és a Száheltől a Közel-Keletig, Szíriáig és Irakig húzódik” – fejtette ki.
Noha a NATO mindig is partner, és nem fenyegetés akart lenni Oroszország számára, „egyértelmű, hogy Oroszország ellenségként tekint a NATO-ra” – fogalmazott, azzal zárva sorait, hogy a katonai szövetségnek át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatait Moszkvával.
Barack Obama amerikai elnök ismételten aggályait fejezte ki orosz partnerének, Vlagyimir Putyin elnöknek az ukrajnai szakadárok számára nyújtott orosz támogatás megnövelése miatt, akárcsak amiatt, hogy – mint Washingtonban vallják – Moszkva megsértette a földi telepítésű rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló, 1987-ben megkötött szerződést.
A két elnök pénteki telefonbeszélgetéséről közleményben számolt be a Fehér Ház. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezető között a maláj utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna felett július 17-én történt lelövését, illetve azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe miatt.
