Amerikai légitámadás előzte meg a segélyakciót?

Amerikai médiajelentések szerint a humanitárius akciót légicsapásokat kísérték, ám ezt a Pentagon cáfolta.

Az akció konkrét részletei azonban egyelőre nem világosak. Hivatalos forrásokból úgy tájékoztattak több amerikai médiumot, hogy Barack Obama elrendelte ugyan a segítségnyújtást, ám az élelmiszer, a víz és a gyógyszerek ledobása az első híradásokkal ellentétben még nem kezdődött el. Ezzel szemben a The New York Times azt írja, a C–17-es és a két C–130-as repülőgép negyed óráig körözött a Sinjar-hegység felett, és ledobott több mint húszezer liter (5300 gallon) friss ivóvizet és nyolcezer adag készételt.

Amerikai médiajelentések szerint a humanitárius akciót amerikai légicsapások is kísérték Irakban, ám ezt a Pentagon szóvivője cáfolta. „Nem történt ilyen akció” – jelentette ki John Kirby ellentengernagy.

Az állítólagos amerikai bombázásokról iraki és kurd hivatalos személyekre hivatkozva számolt be a The New York Times és a The Wall Street Journal. A CNN-t ezzel szemben az amerikai védelmi minisztériumból úgy tájékoztatták, hogy az iraki légierő végzett a szélsőségesek két parancsnokával. A Pentagon tájékoztatása szerint a katonai szállítógépeket vadászgépek biztosítják.

A CNN emellett úgy értesült, hogy Washingtonban komoly aggodalmat kelt az észak-iraki Erbilben állomásozó, az ottani iraki kormányerőket támogató mintegy 40 amerikai katonai tanácsadó sorsa. Az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű szélsőséges szunnita erő egységei megközelítették a várost, és az amerikai médiában megszólaló szakértők nem tartották kizártnak, hogy az amerikai vadászgépek beavatkozhatnak, ha a katonák veszélybe kerülnek. A célzott légitámadásra Barack Obama helyi idő szerint csütörtök este felhatalmazást is adott – számolt be róla a The New York Times. Hozzáteszik, így Obama sorban a negyedik elnök, aki katonai akcióra ad engedélyt Irakban.

Josh Earnest fehér házi szóvivő a nap folyamán korábban kizárta egy amerikai szárazföldi akció lehetőségét. Kijelentette viszont, hogy a szélsőségeseknek a jazidi és a keresztény kisebbség elleni támadásai miatt „humanitárius katasztrófa” fenyeget Irakban. Elemzők emlékeztettek rá, hogy a NATO 2011-ben éppen ezzel az érvvel indokolta a Kadhafi Líbiája elleni légicsapások elindítását.

Ha Washington a légicsapások mellett dönt, az minőségi fordulatot jelent majd az amerikai politikában Irakban, ahonnan az Egyesült Államok egy csaknem egy évtizeden át tartó háborúskodás után 2011 végén kivonta katonai erőit.

A sajtónak név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint Washington hivatalos felkérést kapott a beavatkozásra, de az nem derült ki, hogy az a központi iraki vagy a kurd vezetéstől származik. Earnest ugyanakkor leszögezte, hogy Irak problémáira nincsenek amerikai katonai megoldások, és hogy azokat az irakiaknak maguknak kell politikai eszközökkel megoldaniuk.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtöki rendkívüli ülésén nyilatkozatban ítélte el az Iszlám Állam támadásait és az iraki kormány nemzetközi támogatásra, valamint a lakosság segélyezésére szólított fel. A világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai testülete immár harmadik alkalommal fogadott el nyilatkozatot az IÁ ügyében.

Öngyilkos merényletet követhetett el Irakban egy frankfurti illetőségű német–marokkói kettős állampolgár, az akcióról videofelvétel készült, amely megjelent az interneten – írta pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A lap szerint a 27 éves Rashid B. tavaly Szíriába utazott és csatlakozott az IÁ szélsőséges iszlamista szervezethez. Idén tavasszal érkezett Irakba, ahol a feltételezések szerint öngyilkos merényletet hajtott végre. Az akciójáról készült felvétel egy propagandaanyag része, amely a YouTube videómegosztón jelent meg júliusban.

Az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) – a német belső elhárítás – Hessen tartományi szervezete a lapnak megerősítette, hogy a felvételen látható feltételezett merénylő „német és marokkói állampolgársággal rendelkező személy, akinek Frankfurtban volt a legutóbbi bejelentett lakóhelye”. A BfV évek óta ismerte a fiatalembert, a Rajna–Majna vidéken kialakult szalafista szubkultúra tagjaként tartották számon. A Rajna–Majna vidék az iszlám jogrend (saría) alapján működő állam kiépítésére törekvő szalafizmus egyik németországi központja.

Az alkotmányvédelemnek nem volt arra utaló információja, hogy Rashid B. el akarja hagyni Németországot és merényletre készül. A hatóság olyan adatokkal sem rendelkezett, amelyek alapján meg lehetett volna akadályozni a kiutazást.