Esztelen vérontás Irak északi részén

Az Irakot rettegésben tartó Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges terrorszervezet állásai ellen intézett amerikai dróntámadások után szombaton is folytatódtak a harcok.

BuL
2014. 08. 09. 9:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az iraki hírügynökség jelentése szerint Kirkuk városától délre voltak összecsapások, a kurd harcosok visszaverték a szélsőséges milícia támadását. A hírügynökség arról számolt be, hogy az iszlám radikálisok súlyos veszteségeket szenvedtek.

Az Egyesült Államok pénteken Erbíl közelében dróncsapást hajtott végre az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű szélsőséges milícia egy állása ellen, négy F–18-as vadászbombázó pedig egy konvojt és egy másik állást támadott – közölte pénteken a Pentagon.

Ez volt a nap folyamán az amerikai csapások második hulláma. Korábban két F/A–18-as haditengerészeti vadászgép ugyancsak az észak-iraki kurd autonóm terület székhelye, Erbíl térségében 500 fontos (mintegy 227 kilogrammos) lézerirányítású bombákkal mért csapást az iszlamisták egy önjáró tüzérségi lövegére.

Barack Obama elnök csütörtök este jelentette be: engedélyezte, hogy szükség esetén légicsapásokat mérjenek Irakban az iszlamista szélsőségesekre az amerikai alkalmazottak – katonák, diplomaták – védelmében, továbbá humanitárius segítségnyújtást rendelt el a vallási kisebbségek elleni potenciális népirtás megakadályozása érdekében.

Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Obama nem tűzött ki konkrét határidőt a célzott légicsapások befejezéshez és hogy ezeknek elrendelése az iraki katonai helyzettől függ majd, attól, hogy fenyegeti-e veszély az amerikaiakat, vagy hogy szükség van-e a kurd, vagy az iraki biztonsági erők támogatására.

John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken Kabulban kijelentette, hogy az iraki rendezés kulcsa továbbra az, hogy egységkormány alakuljon Bagdadban. Earnest is ettől tette függővé az iraki és a kurd biztonsági erőknek nyújtandó nagyobb amerikai katonai támogatást. A fehér házi szóvivő ugyanakkor leszögezte, hogy ez a segítségnyújtás nem lesz „elhúzódó” és nem terjedhet ki arra, hogy újból amerikai csapatokat vezényeljenek Irakba.

Az Egyesült Államok továbbra is katonai támogatást nyújt és tanácsadással segít Iraknak az iszlamista szélsőségesekkel szemben – jelentette ki szombaton Washingtonban Barack Obama amerikai elnök. Az elnök elmondta, hogy az amerikai légicsapások olyan fegyvereket és felszerelést semmisítettek meg Észak-Irakban, amelyeket az Iszlám Állam elnevezésű militáns szunnita erő felhasználhatott volna Erbíl ostromához. Közölte, hogy David Cameron brit miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök támogatást ígért az észak-iraki menekülteknek való további humanitárius segítségnyújtáshoz.

Obama ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy Amerika nem tudja az irakiak helyett megoldani a problémáikat és sürgette, hogy állítsanak fel egy olyan „befogadó”, új kormányt Bagdadban, amely megkönnyítheti mind a dzsihádistákkal szembeni közös hazai fellépést, mind pedig annak nemzetközi támogatását. Az elnök szerint Afganisztánnak Irak példájából okulva egységkormányt kellene felállítania.

Barack Obama nem nevezett meg konkrét határidőt az amerikai katonai fellépés leállításával kapcsolatban, ugyanakkor kijelentette, hogy a Irak problémáinak megoldása egy „hosszú távú projekt”. „Nem hiszem, hogy hetek alatt megoldjuk ezt a problémát. Úgy gondolom, hogy ez beletelik némi időbe” – fogalmazott.

Obama a következő lépések között említette, hogy biztonságos menekülő utat kell nyitni a jazidi vallási közösségnek a Szindzsár körüli hegyekbe menekült csoportjai előtt és kijelentette, hogy a hosszú távú terveknek magukban kell foglalniuk a terrorelhárítási műveleteket is. Elismerte, hogy a dzsihádisták előrenyomulása Erbíl fel gyorsabb volt annál, mint amire a hírszerzés számított.

Az elnök ismételten megerősítette, hogy nem küld ismét harcoló alakulatokat Irakba. Emlékeztetett rá, hogy nem ő döntött így, hanem az iraki kormány volt az, amely az amerikai katonák jogi immunitásának megtagadásával elutasította azt, hogy az Egyesült Államok továbbra is csapatokat állomásoztasson az Irakban. Úgy vélekedett azonban, hogy az amerikai erők jelenléte se akadályozta volna meg a válságot, mert a síita többség nem volt hajlandó osztozkodni hatalmon a szunnitákkal.

Obama a kéthetesre tervezett nyári szabadságának megkezdése előtt beszélt az iraki helyzetről a Fehér Ház  kertjében, egy indulásra kész tengerészgyalogos helikopter előtt. A CNN úgy értesült, hogy az elnök a tervek jövő vasárnap megszakítja pihenését, és egy rövid időre visszatér hivatalába.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.