A házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda.
A Bundes der Vertriebenen (elűzöttek szövetsége) ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövőről is szól – tette hozzá. „Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná” – mondta.
Leszögezte: bűn volt a második világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét sütni ártatlan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. „Ugyanúgy bűn, mint amelyet bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben a második világháború során. [ ] Nem lehetnek mások által megbélyegzett bűnös nemzetek, csak bűnöket elkövető emberek vannak. [ ] A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség.” Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek, és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök – emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóházának elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-ai európai emléknapja alkalmából.
A németországi magyar szervezetek képviselőivel folytatott legutóbbi, másfél évvel ezelőtti megbeszélése óta javult Magyarország megítélése – közölte a házelnök Berlinben az MTI-vel. Ebben szerepe van annak, hogy mindkét országban lezajlottak a parlamenti választások, és Magyarországon „az emberek a demokrácia jegyében világossá tették, hogy a kormány munkájának folytatása mellett vannak, ami újabb kétharmados támogatást eredményezett a Fidesz–KDNP pártszövetségnek”. A megítélés javulásában szerepe van annak is, hogy az európai gazdasági-pénzügyi krízis és az ukrán válság közepette „vannak fontosabb dolgok is, mint állandóan Magyarország vélt vagy valós hibáin lovagolni” – fogalmazott Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a német fővárosban folytatott tárgyalásán szóba került, hogy miként lehet javítani a németországi magyar szervezetekkel együttműködve a Magyarországról régről elszármazottak és a vendégmunkások, illetve ösztöndíjasok érdekképviseletén, és hogyan lehet segíteni a magyar nyelvű oktatás, képzés kialakítását, fejlesztését. Hangsúlyozta: annak révén, hogy az alaptörvény rögzíti a magyarországi nemzeti közösségek államalkotó szerepét, és parlamenti képviseletet biztosít nekik, bővültek a lehetőségek, hiszen a magyarországi németek országgyűlési szószólójának közreműködésével megnyílik az út a „többszereplős kooperáció” előtt, és így már nemcsak államközi szinten, hanem jóval szélesebb léptékben lehet tovább javítani a magyar–német kapcsolatokat.
Kövér László rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyi-gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nemcsak az utóbbi esztendők voltak nehezek Európa számára, de „az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek”.
Kiemelte, hogy „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre. [ ] Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet.” Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. „Újjáépítettük és megerősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból. [ ] Megerősítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat” – mondta az Országgyűlés elnöke.
„Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyet elvártunk tőlünk a magunk számára – mutatott rá Kövér László. – Erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk: például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét”, és Magyarország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről.
A választópolgárok idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett” – mondta az Országgyűlés elnöke a több száz fős hallgatóság előtt. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége.
Angela Merkelt a BdV legmagasabb rangú elismerésével, az Arany Emlékplakettel tüntette ki az elüldözött németek több ezer szervezetét összefogó szövetség az elűzöttek érdekében végzett évtizedes munkájáért. A kancellár beszédében hangsúlyozta: éltetni kell a második világháború következtében elüldözött németek millióinak emlékezetét. Ez közös társadalmi feladat, mint ahogy közös feladat „felemelni szavunkat a jelenkori üldöztetések ellen”, amelyeknek tömegek esnek áldozatul például Irakban és Szíriában.
Kiemelte, hogy a kormány a héten tartott ülésén a menekülés és elűzetés áldozatainak országos emléknapjává nyilvánította június 20-át, a menekültek világnapját. Az emléknappal az üldöztetések világszerte valamennyi áldozata, „kiváltképpen a német elüldözöttek” előtt tiszteleg Németország – mondta Merkel.
Erika Steinbach, a mintegy 14 millió elüldözött német, illetve a leszármazottak érdekeinek képviseletét vállaló BdV elnöke beszédében hangsúlyozta: „Németország nem működik nélkülünk.” Az elüldözöttek, illetve leszármazottaik az élet minden területén ott vannak, és nagyban hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, így például a kormány több tagja – köztük az alkancellár is – elüldözöttek családjából származik, mutatott rá.
