Az ITAR-TASZSZ orosz és az EFE spanyol hírügynökség szerint a konvojnak mind a 262 kamionja elérte a várost, ahová kétezer tonna élelmiszert, ivóvizet, gyermektápot és gyógyszert szállítottak. „Már megkezdődött a szállítmány kirakodása, melynek tartalmát azután elosztják majd a lakosok között” – mondta a szóvivő. Nem zárta ki, hogy az orosz humanitárius segély egy részét a szomszédos „donyecki népköztársaságba” szállítják tovább.
A városi tisztségviselő szerint a rakomány tartalmának elosztásával egy különleges bizottság foglalkozik majd, amelynek feladata lesz meghatározni, hogy a lakosság mely csoportjait kell előnyben részesíteni a javak elosztásakor.
Az EFE emlékeztet, hogy az ukrán területre belépett 262 kamion közül csupán 34-et vizsgáltak át és vámkezeltek az ukrán határőrök és vámosok, a többi jármű csak az orosz vámosok ellenőrzésén esett át. Az ukrán határőrök és vámosok azt panaszolták, hogy a határátkelőnél orosz kollégáik zárták el előlük az utat a többi járműhöz.
Az orosz Vöröskereszt pénteken közölte, kész önkénteseket küldeni Kelet-Ukrajnába a humanitárius tevékenység céljából. Tárgyalásokat folytatnak erről az ukrán és a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságával (ICRC) is. Hírügynökségi jelentés szerint az orosz Vöröskereszt elsőként mintegy húsz önkéntest tudna a térségbe küldeni, abban reménykedve, hogy megoldható utaztatásuk, védelmük és ellátásuk.
A kelet-ukrajnai tűzszünetet célzó, lehetséges közös lépésekről tárgyalt pénteken telefonon az orosz államfő és a német kancellár – közölte az orosz fél. A Kreml közleménye szerint a beszélgetést Vlagyimir Putyin kezdeményezte, aki tájékoztatta Angela Merkelt arról is: Oroszország azért döntött humanitárius konvojának ukrán területre történő, önhatalmú beléptetéséről, mert – mint a közlemény fogalmazott – nem tudott tovább várni arra, hogy a belépéshez Kijev zöld jelzést adjon. A további halogatás megengedhetetlen lett volna – hangoztatta a Kreml. Az orosz elnök egyidejűleg aggodalmának adott hangot az erőszak kiszélesedése miatt Kelet-Ukrajnában.
A német kancellár szóvivője szögesen ellentétesen számolt be a beszélgetésről. Steffen Seibert szerint Angela Merkel aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz humanitárius konvoj önhatalmúan hatolt be Ukrajna területére. A kancellár bírálta az orosz lépést, hangoztatva, hogy a konvojt – mint a szóvivő kiemelte – Ukrajna beleegyezése, ellenőrzése, illetve a Nemzetközi Vöröskereszt kísérete nélkül indították útnak. Merkel arra is felhívta a figyelmet, Oroszország ezzel az amúgy is feszült helyzet további éleződését kockáztatta.
A német kancellár – aki szombaton Kijevbe látogat – telefonon beszélt Petro Porosenko ukrán államfővel is. Steffen Seibert szóvivő szerint Merkel elismerését fejezte ki a megfontolt ukrán reagálás kapcsán. Merkel úgy értékelte: az orosz magatartás ellenére mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a konvoj eljusson azokhoz, akik sürgős segítségre szorulnak. A kancellár szerint ugyanez vonatkozik az ukrán segélykonvojra is, amelynek célba jutását az oroszbarát szeparatisták akadályozzák.
Szóvivője szerint Angela Merkel mind az orosz, mind az ukrán elnököt felszólította arra, hogy mielőbb állapodjanak meg egy tűzszünetről, valamint az orosz–ukrán határ biztosításáról.
Az ukrajnai oroszbarát felkelők pénteken ellenőrző pontokat állítottak fel annak érdekében, hogy az orosz segélyszállítmány biztonságban eljuthasson Kelet-Ukrajnába. Ezt az önhatalmúlag kikiáltott donyecki népköztársaság katonai vezetése jelentette be. A lázadók emellett azt állították, hogy az ukrán hadsereg továbbra is erőteljes tüzérségi támadásnak veti alá a segélykonvoj tervezett útvonalát Luhanszk és Novoszjolovka körzetében.
A Nemzetközi Vöröskereszt pénteken közölte, biztonsági aggodalmak miatt nem tudott szerepet vállalni a segélyszállítmány kíséretében. „Az orosz segélykonvoj Ukrajnába tart, de mi nem kísérjük azt a bizonytalan biztonsági helyzet miatt” – tudatta Twitter-üzenetben a Nemzetközi Vöröskereszt.
Rendkívüli ülést tart péntek este az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A tanácskozás előtt Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet sajtótájékoztatón ismételte meg Moszkvának azt az érvelését, hogy Oroszország nem várhatott tovább a segélykonvoj eljuttatásával a harcok sújtotta Kelet-Ukrajnába, ahol egyre rosszabb a humanitárius helyzet.
„Döntés született egy olyan helyzetben, amikor égető szükség van az emberbaráti segítségre, a rakomány egyes részei pedig megromolhatnak, főként a gyermekeknek szánt élelmiszerek” – hangsúlyozta Csurkin. „Megmondtuk a vöröskeresztnek és az ukránoknak, hogy nem tudunk tovább várni.”
A diplomata szavai szerint péntek reggelre világossá vált, hogy „az ukránok folytatják az időhúzást”. A nagykövet szerint az az érzés fogta el őket, hogy az ukránok „legfelső szinten adnak bizonyos garanciákat, de aztán mások nem adják ki az utasítást a határőrszolgálatnak, hogy engedjék át a teherautókat. Ezt a játékot nem lehetett a végtelenségig folytatni” – mondta, emlékeztetve arra, hogy emberek ezrei várnak a segítségre. Az orosz diplomata reményét fejezte ki, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága a történtek ellenére is részt tud venni a segélyek luhanszki kiosztásában. „Azt mondták, hogy ezt meg tudják tenni” – fűzte hozzá.
Oroszországnak haladéktalanul vissza kell vonnia az Ukrajna területére küldött konvoját – jelentette ki pénteken Washingtonban John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.
Kirby szerint az Egyesült Államok nagyon aggasztónak ítéli, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi épségét. „Oroszországnak haladéktalanul el kell távolítania járműveit és azok személyzetét Ukrajna területéről. Ennek elmulasztása további költségekkel és elszigetelődéssel jár majd” – mondta.
A NATO főtitkára közölte pénteken, hogy a szövetség riasztó orosz földi és légi csapatösszevonást észlelt Ukrajna szomszédságában. „Azt is láttuk, hogy nagy mennyiségű modern fegyverzetet, tankokat, páncélozott csapatszállítókat és tüzérséget küldtek a kelet-ukrajnai szeparatista csoportoknak” – közölte Anders Fogh Rasmussen egy brüsszeli nyilatkozatban.
A főtitkár szerint Oroszország a nemzetközi erőfeszítések ellenére folytatja a válság kiterjesztését Kelet-Ukrajnában, és ez Moszkva még nagyobb elszigeteltségéhez vezet. Rasmussen elítélte „az úgynevezett” humanitárius konvoj belépését, ami „csak tovább mélyíti a válságot”. Az ukrán hozzájárulás és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága részvétele nélküli belépés „Oroszország nemzetközi kötelezettségeinek súlyos megsértése” – hangoztatta. „Oroszország súlyosan megsértette a nemrég Berlinben és Genfben elfogadott megállapodásokat, és ismét megsértette Ukrajna szuverenitását” – szögezte le.
Rasmussen feltette a kérdést, vajon mi a konvoj valódi célja: a civil lakosság támogatása vagy a szeparatisták ellátása? Felszólította Oroszországot, hogy ne tegyen újabb provokatív lépéseket, hagyja abba Ukrajna destabilizálását, hozzon valódi intézkedéseket a veszélyes helyzet megoldására, eközben tartsa teljes mértékben tiszteletben Ukrajna szuverenitását, területi egységét és a nemzetközi jogot.
Moszkvai közlés szerint az orosz és az ukrán elnöki hivatal vezetői pénteken egyetértésre jutottak arról, hogy az orosz segélyszállítmányt a lehető leghamarabb el kell juttatni Kelet-Ukrajnába. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint elmondta, a két elnöki hivatal vezetője telefonon beszélt egymással, és egyetértésre jutottak, hogy gyorsan végre kell hajtani az orosz segélyek célba juttatását.
Eközben Petro Porosenko ukrán elnök pénteken fogadta Kijevben Linas Linkevicius litván külügyminisztert, akit tájékoztatott arról, hogy Pavlo Klimkin, a külügyi tárca és Borisz Lozskin, az elnöki hivatal vezetője kapcsolatba léptek orosz kollégáikkal, akiknek kifejezték Kijev aggodalmát, és javasolták a helyzet „visszaterelését a nemzetközi jog mezejére”.
Porosenko az ukrán elnöki sajtószolgálat tájékoztatása szerint hangsúlyozta: Kijev mindent megtesz azért, hogy az incidensnek ne legyenek súlyosabb következményei. Az ukrán elnök a közlemény szerint azt mondta a litván vendégének, hogy több mint 100 orosz teherautó hajtott be Ukrajna területére határ- és vámkezelés, illetve a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek kísérete nélkül, ami az államfő szavai szerint a „nemzetközi jog kirívó megsértése”.
Rámutatott arra, hogy az ukrán határőrök és vámosok azzal az utasítással mentek át az orosz határ túloldalára, Donyeck átkelőhelyhez, hogy beengedjék Ukrajnába a „vöröskereszt égisze és kísérete alatti” orosz segélykonvojt. „Pénteken az orosz fél felrúgta a megállapodásokat, és úgy döntött, hogy lemond a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek a segélyakcióban való részvételéről” – áll a közleményben.
Az elnök kiemelte, hogy Kijev minden vállalt kötelezettségét teljesítette. Szavai szerint 35 orosz teherautó határátlépési engedélye elkészült. Kifejtette: az egyetlen, ami a vöröskereszt képviselőit akadályozta humanitárius küldetésük végrehajtásában az az, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok tűz alá vették azt az utat, amelyen a tervek szerint a segélykonvoj haladt volna Luhanszkba. „Nem garantálták a szakadárok a vöröskeresztnek a tűzszünetet” – mondta Porosenko.
Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök ukrán televízióknak adott interjújában nem zárta ki, hogy Moszkva provokációra készül a segélyszállítmánnyal. „Most azt várják, hogy a konvoj néhány autóját szétbombázzák ukrán területen, mellesleg maguk az oroszok, majd Kijevet teszik felelőssé a támadásért” – jelentette ki a kormányfő. Megjegyezte, hogy az átvizsgáláskor több teherautóban mindössze 8 tonnányi rakományt találtak, miközben ezek a Kamazok 25 tonnát képesek szállítani.
Közben Andrij Liszenko, a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján közölte: Kijev kezdeményezte, hogy vezérkari szinten tárgyaljanak az orosz segélykonvoj ügyéről, erre azonban az orosz fél nem volt hajlandó.
Az Európai Unió „nyílt határsértésnek” tekinti az orosz döntést, amelynek következtében a humanitárius segélykonvoj a Nemzetközi Vöröskereszt által biztosítandó kíséret és az ukrán hatóságok beleegyezése nélkül hatolt be Ukrajnába – közölte pénteken Brüsszelben Sébastien Brabant, Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő helyettes szóvivője.
„Ez nyílt megsértése az ukrán határnak. Ez ellentétes az Ukrajna, Oroszország és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) közötti korábbi megállapodással is. Felszólítjuk Oroszországot, hogy sürgősen vonja vissza döntését” – hangsúlyozta a helyettes szóvivő.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője szerint Oroszország közvetlen katonai agressziót hajt végre Ukrajnával szemben az ország területére belépett segélyszállítmány álcája alatt. Valentin Nalivajcsenko Kijevben újságíróknak azt mondta: a teherautók sofőrjei valójában orosz katonák, akik kiképzést kaptak katonai járművek, köztük harckocsik vezetésére és tüzérségi rendszerek kezelésére. Szavai szerint a segélykonvojnak álcázott fehér színű Kamazokat elsősorban tüzérségi eszközök szállítására fogják használni Ukrajnában, és ezek a fegyverek – mint mondta – civil áldozatokat szednek majd.
Az ukrán külügyminisztérium a nemzetközi jog újabb súlyos megsértésének minősítette az orosz teherautók „törvénytelen behatolását” Ukrajna területére.
Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség korábbi jelentése szerint a határon átkelő első járműoszlop 32 teherautóból állt a délkelet-ukrajnai városok lakóinak szánt élelmiszerrel és közszükségleti cikkekkel. Előzőleg az orosz külügyminisztérium arról számolt be, hogy kimerült minden ürügy a több mint egy hete az orosz–ukrán határon állomásozó konvoj késleltetésére, ezért elindították a járműveket. A Nemzetközi Vöröskereszt korábban azt közölte, minden érintett fél beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a konvoj beléphessen az országba. A járműoszlopnak úgy kell haladnia célja felé, hogy a konfliktusban érintett felek közben nem tartják tiszteletben a fegyvernyugvásra tett ígéreteiket.
Az összesen mintegy 1800 tonna rakományt – élelmiszert, vizet, gyógyszereket, hálózsákokat és áramfejlesztőket – szállító több mint 280 teherautó augusztus 12-én indult el az orosz főváros, Moszkva környékéről, két nap múlva érkezett az ukrán határ közelébe, s azóta a rosztovi területen várakozott. Oroszország az Ukrajna keleti részében kialakult humanitárius helyzetre való tekintettel augusztus elején az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt kezdeményezte, hogy nemzetközi küldetés keretében induljon orosz segély a régióba.
