A kormány honlapján megjelent közlemény szerint – amely Petro Porosenko elnök friss rendeletére hivatkozik – a Nemzetközi Vöröskereszt koordinálásával érkezett humanitárius segítségnek tekintik a szállítmányt. A rendelet közelebb visz ahhoz, hogy a 300 teherautóból álló konvoj átléphesse az ukrán határt.
A járműoszlop napok óta vesztegel, mert az ukrán hatóságok alaposan át kívánják vizsgálni. Kijev korábban hangoztatott aggodalmai szerint a konvoj katonai célokat is szolgálhat. Oroszország mindvégig azt állította, hogy humanitárius segítségről van szó a jelentős arányú oroszbarát lakosságnak otthont adó térség számára.
A Vöröskereszt egyik illetékese, Pascal Cuttat szombat éjjel elmondta, hogy Ukrajna és Oroszország már megállapodott az 1800 tonnányi rakomány átvizsgálásának módjáról. Ahhoz azonban, hogy a rakomány átléphesse a határt, a kijevi vezetés egyértelmű engedélyére és biztonsági garanciáira is szükség van. Az ukrán kormány előzőleg azt hangoztatta, hogy a konvoj biztonságáért Moszkva a felelős.
Szombaton telefonbeszélgetést folytatott Porosenko ukrán államfő és Joe Biden amerikai alelnök. Ezen – washingtoni közlés szerint – megismételték, hogy a válságra diplomáciai megoldást kell keresni, és elítélték a szakadárokat segítő orosz fegyverszállításokat, valamint az orosz katonai járművek (orosz részről meg nem erősített) behatolását Ukrajnába. Mindez nem segíti azt a törekvést sem, hogy javítsák a fegyveres konfliktus övezetében lakók humanitárius támogatását és általános ellátását – tették hozzá.
Katonai támogatást kért országa számára az oroszbarát szeparatisták elleni harchoz a NATO-tól és az Európai Uniótól az ukrán külügyminiszter. A Deutschlandfunk német rádióállomásnak adott, vasárnap elhangzó nyilatkozatában Pavlo Klimkin annak a nézetnek adott hangot, hogy a nyugati katonai szövetség részéről új stratégiára van szükség Ukrajnával kapcsolatban,
Klimkin szerint a NATO-nak és az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy milyen lépéseket tehetnek, illetve tesznek akkor, ha – mint fogalmazott – megszegik a szabályokat, amint azt a Krím félsziget annektálása, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása bizonyítja.
A hírügynökségek által szombat éjszaka előzetesen ismertetett interjúban Klimkin hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen katonai támogatást kér. „Szükség van a katonai támogatásra, mert az megkönnyíti az ukrán haderő számára, hogy fellépjen a szeparatisták ellen” – fogalmazott a miniszter, aki utalt arra is: az ország gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nehéz helyzetben van, ezért a most szükséges katonai segélyt csak később tudja visszafizetni.
Az általa említett új stratégiával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy szeptemberi csúcstalálkozóján a NATO elfogadja azt. A stratégia részeként említette a politikai támogatást, a katonai segélyt, a reformok segítését, továbbá támogatást olyan területeken, mint a terrorizmus elleni harc vagy a kiberbiztonság.
Az ukrán külügyminiszter Berlinben tartózkodik, ahol vasárnap orosz, továbbá német és francia kollégájával találkozik.
Szombat késő este vált ismertté a német fővárosban, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a jövő hétre kijevi látogatásra hívta meg Angela Merkel kancellárt. A kancellár szóvivője szerint jelenleg tanulmányozzák a meghívást.
