Nem folytatja a francia gazdasági miniszter

Arnaud Montebourg eddigi gazdasági miniszter hétfőn bejelentette, hogy nem lesz tagja az új kormánynak.

„Természetes, hogy vannak viták. Ezért az elvégzett munka büszkeségével délután elmagyaráztam a (Manuel Valls) miniszterelnöknek, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy a véleményem ellentétben áll a politikájával, vissza kell nyernem a szabadságom” – mondta a tárcavezető rövid sajtótájékoztatóján. Montebourg, aki a hét végén élesen bírálta a kormány által elfogadott megszorító intézkedéseket, a deficitcsökkentő politikát ezúttal „abszurdnak” és „igazságtalannak” nevezte.

Francois Hollande államfő hétfőn reggel „az általa meghatározott irányvonallal összhangban álló” új kormány alakítására kérte fel Vallsot, így kényszerítve ki azon miniszterek távozását, akik nem értenek egyet az elnök gazdaságpolitikájával. Az új kormány összetételét kedden jelentik be. A gazdasági miniszter a hétvégén a kormány által elfogadott megszorító intézkedéseket bírálta, és arra szólított fel, hogy a Németország által szorgalmazott költségvetési fegyelem helyett inkább a fogyasztást és a beruházásokat támogassák.

A Szocialista Párt baloldali szárnyához tartozó 51 éves Montebourg nem először kritizálta nyíltan az Európai Unió gazdaságpolitikáját. Ugyanakkor most először szólította fel az államfőt arra, hogy váltson irányt, s „emelje fel a hangját Németországgal szemben, amely a megszorító politika csapdájába esett és azt rákényszeríti egész Európára”.

„Úgy véljük, hogy átléptünk egy határt abban az értelemben, hogy egy gazdasági miniszter nem foglalhat állást ily módon a kormány gazdasági irányvonaláról és egy olyan európai partnerről, mint Németország” – jelezték már vasárnap este a francia hírügynökségnek a kormányfőhöz közel álló források.

Az utóbbi fél évszázad legnépszerűtlenebb elnökének számító Hollande számára a gazdasági miniszter a legjelentősebb kormányválságot okozta a baloldal 2012-es hatalomra kerülése óta. A kormánytöbbség egyre törékenyebbnek látszik, amióta áprilisban Manuel Valls vette át a miniszterelnöki posztot Jean-Marc Ayrault-tól, miután a helyhatósági választásokat az ellenzék jobbközép nyerte meg, s a szélsőjobboldali Nemzeti Front mögött a baloldal a harmadik helyre szorult.

Az elmúlt két évben Hollande már elvesztette a Zöldek és a szélsőbaloldal támogatását, s a Szocialista Párton belül is egyre nyíltabban bírálják a deficitcsökkentés érdekében meghirdetett megtakarítások és a vállalkozások adóterheinek csökkentése miatt, amelynek célja a munkahelyteremtés ösztönzése. Hollande néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy a szegényebb háztartások terheinek csökkentése érdekében fel fogják gyorsítani a szociális és az adóreformokat, de ennek ellenére nem hagynak fel a vállalatoknak kedvező gazdaságpolitikával.

Montebourg mellett Benoit Hamon oktatási miniszter próbált a leginkább nyomást gyakorolni az államfőre annak érdekében, hogy ne a vállalkozások, hanem a háztartások számára tegyen inkább engedményeket. Sajtóértesülések szerint ő sem lesz tagja az új kormánynak. Mindketten „feszültséget akartak teremteni, erőjátékot a kormányon belül. Manuel Valls és Francois Hollande ezt nem tudta elfogadni” – hangsúlyozta Frédéric Dabi politológus.

Ugyanakkor Aurélie Filippetti kulturális miniszter is jelezte délután, hogy „nem jelölt újabb miniszteri posztra”, mert inkább „meggyőződéséhez marad lojális, mintsem a kormányzati szolidaritáshoz”. A kormányátalakítás legnagyobb kockázata a parlamenti kormánytöbbség minimálisra való csökkenése. Claude Bartolone, a nemzetgyűlés szocialista elnöke ezért a kormánytöbbség „kolosszális felelősségére” figyelmeztetett.

A gazdasági miniszter egyébként azt követően foglalt állást, hogy Berlin nem támogatta Hollande kérését az európai gazdaságpolitikának a növekedést és a munkahelyteremtést előtérbe helyező irányváltását illetően, miközben Franciaországban a gazdasági helyzet nem javul. Az aktív lakosság körében 10 százalékos a munkanélküliség, az állást keresők száma Hollande megválasztása óta közel félmillióval, 3,3 millióra emelkedett. Párizs a 2014-re tervezett gazdasági növekedését a közelmúltban módosította a GDP-arányos 0,5 százalékra az eredetileg tervezett 1 százalékról, miután az első két negyedévben stagnáltak a mutatók.