A dpa német hírügynökség tájékoztatása szerint Davutoglut hivatalosan jövő szerdán, rendkívüli kongresszuson választják pártelnökké.
Erdogan egy nappal később, augusztus 28-án veszi át a hatalmat Abdullah Gültől, és ezután saját maga nevezi ki utódját, aki neki nyújtja be kormányának névsorát.
A jelenlegi miniszterelnök sajtótájékoztatóján támogatásáról biztosította a hozzá igencsak lojális Davutoglut a kurdokkal kezdett békefolyamatban és a „párhuzamos állam” elleni harcban. Erdogan azzal vádolja az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen befolyásos török hitszónokot, hogy az általa vezetett Hizmet (Szolgálat) nevű mozgalomnak jelentős a befolyása a török bíróságokra és a médiára, és ennek révén „párhuzamos államot” épített ki az országban.
„Együtt fogjuk folytatni ezt a harcot. Az államfői poszt nem fogja meggátolni a párhuzamos struktúrával szembeni küzdelmemet” – szögezte le az AKP végrehajtó bizottságának ankarai ülése után a jelenlegi pártelnök, hozzátéve, hogy a következő kormány számára elsődleges fontosságú lesz egy új alkotmány elfogadása.
Erdogan nem csinált titkot abból, hogy megválasztása esetén a török államberendezkedést elnöki vagy félelnöki rendszerré alakítaná át, elemzők szerint így Davutoglu hatalma jóval korlátozottabb lesz, mint elődjéé.
Az eddigi miniszterelnök, aki 2003 óta vezette a kormányt Törökországban, augusztus 10-én 52 százalékkal megnyerte az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását. Törökország Erdogan vezetése alatt vált regionális gazdasági hatalommá. Ellenfelei viszont attól tartanak, hogy iszlamista gyökerei és a másként gondolkodókkal szembeni türelmetlensége miatt elnöksége alatt az 1923-ban Kemal Atatürk által megalapított világi köztársaság, NATO-tagállam és európai uniós tagjelölt ország távolabb kerül az atatürki – vagyis a világi államot hirdető – eszméktől. Alkotmánymódosítási terveit politikai ellenlábasai máris hevesen bírálják.
