A megkérdezettek több mint kétharmada úgy vélekedett, hogy a kormányban a legtöbb esetben nem lehet megbízni, minden tizedik válaszadó szerint pedig egyáltalán nem.
A Michigani Egyetem adatai szerint az amerikaiak többsége utoljára a 60-as években és a 70-es évek elején bízott meg a kormányban. A fordulópontot a Watergate-botrány jelentette, amelynek következtében Richard Nixon elnök éppen 40 évvel ezelőtt lemondani kényszerült.
A botrány 1972 nyarán pattant ki, amikor a washingtoni Watergate-házban betörtek Larry O’Brien, az amerikai Demokrata Párt akkori elnöke irodájába, hogy ott lehallgatóberendezéseket helyezzenek el. A szálak a Fehér Házba vezettek, az ügyből belpolitikai válság lett és Nixon – a hivatalban lévő elnökök közül egyedüliként – 1974. augusztus 8-án lemondásra kényszerült. Utóbb kiderült, hogy Nixon személyesen adott utasítást a megfigyelésre.
1972-ben még 53 százalékon állt azoknak az aránya az Egyesült Államokban, akik szerint a kormányban mindig vagy legtöbbször meg lehet bízni. Számuk 1974-ben 36 százalékra csökkent és egy, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő – a hazafias felbuzdulás által jellemzett – rövid időszak kivételével azóta sem emelkedett 50 százalék fölé.
A felmérés szerint az amerikaiaknak a nagyvállalatokba vetett bizodalma sem sokkal erősebb: mindössze 17 százalék hiszi azt, hogy mindig vagy a legtöbbször meg lehet bízni bennük.
Az amerikaiak között egyébként erős generációs vízválasztó húzódik a Watergate megítélésének kérdésében: a 40 évnél idősebb amerikaiak szerint a botrány nagyon súlyos volt, míg az annál fiatalabb korosztály szerint az eset nem volt más, mint politika. Az összlakosság körében 51 százalék azoknak az aránya, akik szerint a Watergate súlyos ügy volt, 46 százalék szerint pedig nem.
Az ORC és a CNN telefonos felmérését egy 1012 fős, felnőtt mintán végezték, a statisztikai hibahatár plusz-mínusz 3 százalékpont.
