Putyin a párbeszédet hiányolja

Vlagyimir Putyint Leningrád német ostromára emlékezteti a dél-ukrajnai városok körülzárása.

Vlagyimir Putyint a kelet-ukrajnai szakadárok kezén lévő városok elleni ukrán támadás Leningrád második világháborús német ostromára emlékezteti. Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy országa fejleszti nukleáris arzenálját, de – mint állította – nem az elijesztés céljával, hanem biztonsága megóvása érdekében. Minderről Putyin pénteken a Moszkvától 300 kilométerre északnyugatra fekvő Szeliger-tónál beszélt a Kreml-barát ifjúsági szervezetek évente megrendezett táborában. Ami a dél-ukrajnai városok helyzetének leningrádi hasonlatát illeti, a német ostrom a kiéheztetésen alapult, 872 napon át tartott, és a szovjet propagandaadatok szerint 600 ezer áldozata volt, szakértők azonban a kétmilliós számot tartják valósághoz közelibbnek.

Az elnök szavai szerint a kelet-ukrajnai helyzet fő problémája az, hogy az ukrán hatóságok elzárkóznak a szakadárokkal folytatandó, lényegre törő párbeszédtől. Megjegyezte, hogy az orosz és az ukrán gyakorlatilag egyazon nép. Az államfő a találkozón bejelentette, hogy kedden Minszkben Petro Porosenko ukrán elnök megígérte, elengedik a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében elfogott orosz deszantosokat. A különleges orosz egység tíz katonáját kedden tartóztatták fel, és büntetőeljárást indítva ellenük Kijevbe szállították őket.

Putyin egyszersmind kolosszális hibának nevezte azt, hogy a szakadárok által a kelet-ukrajnai Doneck melletti Ilovajszk városánál bekerített ukrán katonák nem a számukra javasolt humanitárius folyosón, hanem másutt próbálják elhagyni a harcok helyszínét. Az orosz államfő katonai-humanitárius műveletnek nevezte a szakadár fegyveres egységek délkelet-ukrajnai előrenyomulását, amelynek szerinte az a célja, hogy kiszorítsák a nagyvárosokból a tüzérséget. Nyomatékosította, hogy Kijevnek tárgyalóasztalhoz kell ülnie, egyúttal időhúzással vádolta az ukrán vezetést és Oroszország nyugati partnereit.

Vlagyimir Putyin szerint a márciusban elcsatolt Krím félsziget Oroszországhoz tartozásának elismerése „hosszú és unalmas” folyamat lesz, és Koszovó példájára utalva közölte, hogy ehhez a nemzetközi közösség politikai akaratára van szükség.

Oroszország nem akar nagyszabású konfliktusokba bocsátkozni, de partnereinek nem szabad elfelejteniük, hogy „jobb, ha nem húznak ujjat az Oroszországi Föderációval” – jelentette ki az államfő. Ismét hangsúlyozta, hogy országa fejleszti nukleáris arzenálját, de – mint állította – nem az elijesztés céljával, hanem biztonsága megóvása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az egyik legerősebb atomhatalom a világban.

Putyin arról is beszélt, hogy Moszkvának meg kell erősíteni helyzetét mind gazdaságilag, mind katonailag a természeti kincsekben gazdag északi-sarkvidéki térségben, ahol más országok egymással versengve törekednek befolyásra szert tenni. „Érdekeink az Arktiszra összpontosulnak” – mondta.

Ismételten felhívta Vlagyimir Putyint telefonon az ukrajnai konfliktus miatt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – közölte péntek este az Európai Bizottság. A portugál politikus mély aggodalmának adott hangot a válság fejleményei miatt. „Ezek (a fejlemények) teljes ellentmondásban vannak az Európai Unió erőfeszítéseivel, hogy sikerüljön diplomáciai és pragmatikus megoldást találni olyan ügyekre, mint például az Ukrajnával kötött társulási és szabad kereskedelmi megállapodás megvalósítása, illetve az Oroszország és Ukrajna közti energiaügyi kapcsolatok” – áll a bizottság kommünikéjében.

A közlemény tanúsága szerint Barroso a beszélgetés során világossá tette: határozottan elítéli, amit a bizonyítékok mutatnak, vagyis hogy orosz katonai egységek jelentős betöréseket és katonai műveleteket hajtanak végre ukrán területen. Barroso sürgette, hogy az orosz elnök „forduljon vissza” arról az útról, amelyen elindult. Kiemelte, hogy mind nehezebb a párbeszéd fenntartása mellett érvelni a konfliktus folyamatos súlyosbodásának közepette. „Az Európai Unió már világossá tette, hogy Ukrajna további destabilizálásának nagy ára lesz” – zárul a brüsszeli testület közleménye.

Kijev továbbra sem fogadja el azt a javaslatot, hogy az exportvám eltörlésének révén Oroszország 100 dollárral, 385 dollárra csökkenti az Ukrajnába szállított gáz ezer köbméterenkénti árát. Jurij Prodan energiaügyi miniszter pénteken kijelentette: csalódottak amiatt, hogy „az orosz fél nem tanúsít konstruktív hozzáállást” az ukrán gázszállításokról folyó tárgyalásokon.

Pénteken Moszkvában tanácskozott Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter és Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekben illetékes tagja. A közös sajtótájékoztatón Novak közölte, hogy Oroszország kész tárgyalni az ukrán gázszállítások felújításáról, és visszamenőleges hatállyal, az áprilistól júniusig terjedő időszakra vonatkozóan is hajlandó 100 dollárral csökkenteni az árat. Jurij Prodan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a vámtarifa eltörlésével 100 dollár engedményt kapjon Ukrajna a 485 dolláros árból. Megismételte, hogy ragaszkodnak a tőzsdei ár alkalmazásához.

Alekszej Miller, a Gazprom orosz gázipari nagyvállalat vezérigazgatója április 1-jén jelentette be, hogy Ukrajnának ezentúl 385,5 dollárt kell fizetnie az orosz gáz ezer köbméteréért a tavaly decembertől érvényes kedvezményes tarifa, 268,5 dollár helyett. Arra hivatkozott, hogy Ukrajna több mint 1,7 milliárd dolláros adósságot halmozott fel a Gazprommal szemben. Két nappal később a vámmentesség megszűnésére hivatkozva Miller közölte, hogy 100 dollárral tovább emelik az árat.

A Gazprom átlagosan 370 dollárért szállít ezer köbméter gázt európai uniós partnereinek.

Az IMF végrehajtó tanácsa engedélyezte 1,39 milliárd dollár kifizetését Ukrajnának, miután lezárta az április végén odaítélt támogatási csomag feltételei teljesítésének első ellenőrzését – közölte pénteken az IMF. A Nemzetközi Valutaalap az idén április 30-án hagyta jóvá a két évre szóló, 17 milliárd dolláros ukrán segélyprogramot.
A segélyprogram célja, hogy segítse a válságban lévő ország pénzügyi stabilizálását és megteremtse a tartós gazdasági növekedése alapjait. A 17 milliárdos támogatási keretből 3,2 milliárdot akkor át is utaltak Ukrajnának.

Hatékonyabb szankciókat szorgalmaztak Oroszországgal szemben az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei, akik a pénteken Milánóban rendezett informális találkozójukon felelősségteljes magatartásra intették Moszkvát.

Az ukrán határ megsértése arra enged következtetni, hogy a helyzet egyre ellenőrizhetetlenebbé válik – hangsúlyozta a találkozó kezdetén Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. Úgy fogalmazott, hogy a kelet-ukrajnai válság immár új dimenziót öltött, és meg kell akadályozni a közvetlen katonai konfrontáció elmérgesedését az orosz és az ukrán erők között. Steinmeier felszólította az orosz vezetést, hogy „hallgasson a józan észre, nyílt kártyákkal játsszon”, és politikai rendezésről kezdjen tárgyalásokat Kijevvel, amíg nem késő.

Martin Lidegaard dán külügyminiszter úgy vélekedett, az EU-nak rövid távon pótlólagos szankciókat kellene bevezetnie, hiszen nem nézheti tétlenül a konfliktus kiterjedését. Carl Bildt, a svéd diplomácia vezetője kifejtette: nem elegendőek a szankciók, hiszen – mint fogalmazott – „Putyin kész feláldozni saját lakosságát”. Didier Reynders, a belga külügyek irányítója is úgy vélekedett, hogy a szankciók bevezetésével csak kudarcot vallott az európai integrációs szervezet. A litván Linas Antanas Linkevicius szerint az EU-nak anyagi és pénzügyi támogatást kell adnia Kijev számára, s ennek katonai eszközöket is magában kell foglalnia.

A találkozó – amelyen részt vett Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter is – arra volt hivatott, hogy javaslataival előkészítse az állam- és kormányfők szombati, brüsszeli ülését.

Hét orosz harckocsi támadt ukrán katonákra a Doneck melletti Ilovajszk városánál. A katonák visszaverték a támadást, és 12 foglyot ejtettek – közölte pénteken a Facebookon Szemen Szemencsenko, a térségben harcoló Donbasz önkéntes alakulat parancsnoka. Szavai szerint telefonon beszélt az egyik egységük vezetőjével, aki elmondta neki, hogy azután érte őket a gyalogsági és harckocsi-támadás, hogy kitörtek a városból.

Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBOU) szóvivőjének közlése szerint a „terrorellenes” hadművelet kezdete, április közepe óta összesen 789 ukrán katona vesztette életét. Az elmúlt 24 órában tízen estek el és harmincan sebesültek meg. Az ENSZ adatai alapján ez idő alatt összesen 2593-an vesztették életüket a Donyec-medencében. A Doneck megyében feltehetően rakétatalálat miatt lezuhant malajziai utasszállító áldozatait is beleszámolva ez a szám már megközelíti a 3000-et – mondta pénteken Kijevben Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese.

Kijev szankciókat akar bevezetni az eredetileg Ukrajnához tartozó Krím félsziget függetlenségéről és Oroszországhoz csatolásáról szóló márciusi népszavazás nemzetközi megfigyelői ellen, akiknek egy része, köztük Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő már beutazási tilalom alatt áll az országban – jelentette pénteken az APA osztrák hírügynökség egy birtokába került dokumentumra hivatkozva.

Sem szóbeli, sem írásbeli értesítést nem kapott arról, hogy három évre kitiltották volna Ukrajnából – mondta Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője pénteken az MTI-nek. Kovács Béla elmondta, megdöbbent, mert a krími választási megfigyelői munkát politikamentesnek tartja. Szavai szerint, ahogy korábban más országokban, most is az volt a feladata, hogy beszámoljon arról, amit látott, politikai ráhatástól mentesen alkosson véleményt, akárcsak a többi odaküldött megfigyelő. Úgy értékelt: durva és megfontolatlan lépés, ha a kitiltás más EP-képviselőt is érint. A Krímben néppárti, szocialista és független képviselők is voltak – emelte ki.

Kovács Béla szerint legalább egy értesítés megillette volna az után, amilyen munkát végzett négy éven át a kárpátaljai irodájában. Kitért arra is, hogy az iroda két hete már nem működik. Megjegyezte: a közeljövőben nem szándékozott Kárpátaljára utazni, azt ugyanakkor sajnálja, hogy nem tudja az ottani magyarságot érintő munkáját folytatni.

A büntető intézkedések mintegy húsz európai uniós állampolgárt érinthetnek, néhányuk neve már fel is került a tilalmi listára – írta az osztrák hírszolgálat. Az értesülés szerint beutazási tilalommal sújtották Kovács Béla mellett Fabrizio Bertotot, a Silvio Berlusconi-féle Hajrá, Olaszország (Forza Italia) jobboldali párt politikusát, volt EP-képviselőt, Frank Creyelmant, a belga szélsőjobboldali Vlaams Belang párt tagját, valamint Hikmat Al-Sabty német politikust, a mecklenburg–elő-pomerániai tartományi gyűlés baloldali képviselőjét.

Az osztrák hírügynökség az ukrán titkosszolgálat (SZBU) augusztus 21-ei levelére hivatkozik, amely szerint a felsorolt politikusok a következő három évben nem utazhatnak be Ukrajnába. A megfigyelők kedvező értékelést adtak a Kijev által vitatott márciusi népszavazás lebonyolításáról.