„Nyugodtan, méltósággal és hatékonyan kell építenünk országunkat, nem elszigetelve magunkat a külvilágtól, s nem megszakítva a kapcsolatot partnereinkkel. Az orosz társadalomnak össze kell fognia és mozgósítania erőit, de nem háborúkra vagy valamiféle konfliktusokra készülve, nem valakikkel való szembenállásra, hanem az Oroszországért való kitartó munkára” – fogalmazott Putyin.
Országa külpolitikai magatartásával kapcsolatban az elnök azt mondta, Moszkva érvényesíteni fogja nemzeti érdekeit, de nem törekszik arra, hogy ezt fegyveres erővel tegye.
„Világszerte az összes partnerünknek meg kell értenie, hogy Oroszország, mint minden más nagy, erős, szuverén állam, különböző módokon érvényesíti nemzeti érdekeit, és ezek között van a fegyveres erő bevetése is. Ez azonban nem csodaszer, és másokkal ellentétben nem szándékozunk végigrontani a világon borotvapengével hadonászva. De mindenkinek meg kell értenie, hogy ilyen dolgok is vannak az arzenálunkban” – mondta.
Putyin egyúttal azt állította a Krímben orosz miniszterek és parlamenti képviselők előtt mondott beszédében, hogy Oroszország minden tőle telhetőt megtesz, hogy a lehető leggyorsabban véget érjenek a harcok Ukrajnában. Azt mondta, hogy Ukrajna „véres káoszba, gyilkos polgárháborúba” süllyedt, az országban humanitárius katasztrófa következett be.
A kijevi vezetés és nyugati országok korábban számos alkalommal azzal vádolták meg Moszkvát, hogy tevékenyen támogatja, felfegyverzi, sőt egyesek szerint egyenesen irányítja a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, akik hónapok óta harcolnak a hadsereggel az ország orosz ajkú keleti részén.
Nyugati megfigyelők békülékeny hangneműnek értékelték az orosz államfő megszólalását. A Reuters brit hírügynökség azt írta: Putyin nyilatkozata visszafogott volt, az elnök kerülte azt a fajta kemény hangnemet, amely a korábbiakban az ukrán válság alatt jellemezte nyugati vezetőknek intézett kijelentéseit.
Putyin ugyanakkor azt is leszögezte: Moszkva nem hagyhatja, hogy a külvilág lekezelően vagy kioktatóan viselkedjen vele. Egyúttal azt is bejelentette, hogy országa fejleszteni fogja krími katonai jelenlétét, és harcászati egységet fog létrehozni a Kijev és a nemzetközi közösség döntő többsége által továbbra is Ukrajna részének tartott félszigeten.
Putyin külön szólt a nyugati államokkal szemben bevezetett orosz szankciókról. Mint fogalmazott, ezek nem csupán válaszlépések az Oroszországgal szemben „igazságtalanul és jogtalanul” elrendelt büntető intézkedésekre, hanem olyan lépések, amelyek lehetővé teszik az orosz „hazai” termelők támogatását és megnyitják a piacot az új partnerek előtt. Ez utóbbiak olyan országok és olyan termelők, amelyek és akik készek az együttműködésre Oroszországgal – tette hozzá.
A találkozón jelen lévő egyik parlamenti képviselő felvetette, hogy Oroszországnak nem kellene-e kivonnia magát az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Putyin azt felelte: ez elvben lehetséges, de a kérdés egyelőre nem szerepel napirenden. Viszont kétségtelenül egyetértett a képviselőnek azzal a véleményével, miszerint ez a strasbourgi testület számos „politikai indíttatású” döntést hoz, amely – mint fogalmazott – messze esik mindattól, amiért eredetileg ezt a bíróságot életre hívták. Ez a testület nem szabályozza a jogviszonyokat, nem védi a jogokat, hanem „puszta politikai szerepet” tölt be – jelentette ki az orosz államfő.
Lemondott posztjáról csütörtökön a „donecki népköztársaság védelmi minisztere”, az orosz állampolgárságú Igor Sztrelkov, eredeti családnevén Girkin – olvasható a „népköztársaság” honlapján.
Olekszandr Zaharcsenko, a donecki szakadárok önhatalmúlag kikiáltott „népköztársaságának miniszterelnöke” bejelentette, hogy Sztrelkov – aki az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) állítása szerint az orosz hírszerzés ügynöke – a továbbiakban „más fontos tisztséget” fog ellátni. Szerhij Kavtaradze, a „donecki népköztársaság” képviselője azt mondta, hogy Sztrelkov a továbbiakban a védelmi miniszter első helyettese lesz, valamint vezérkari főnöki tisztet tölt be.
Elképzelhető, hogy Oroszország válaszlépéseket tesz az ukrán parlament által elfogadott „oroszellenes” törvénycsomaggal szemben, hiszen számos lehetőség van arra, hogy Moszkva az ukrán kormányt érzékenyen érintő gazdasági intézkedéseket hozzon – mondta az ITAR-TASZSZ-nak adott csütörtöki nyilatkozatában Alekszej Puskov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke.
A honatya a Krím félszigeti Jaltán nyilatkozott az orosz állami hírügynökségnek, ahol ugyanezen a napon Vlagyimir Putyin elnök mondott beszédet a kíséretében érkezett orosz miniszterek és parlamenti képviselők előtt, egyebek mellett a nyugati szankciókra adott válaszlépésekről is kifejtve véleményét.
