A korlátozás egy évig tart. A kormány utasítást kapott arra, hogy készítse el az érintett termékek listáját. A spanyol hírügynökség szerint nyersanyagok és fogyasztási cikkek is felkerülnek rá. Az érintett országok körét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, megnevezésük a kormányhivatalok feladata lesz.
Az orosz hírügynökség által ismertetett hivatalos közlemény szerint a nyugati szankciókra választ jelentő különleges gazdasági intézkedések célja az Oroszországi Föderáció biztonságának garantálása. Párhuzamosan lépéseket kell tenni a gyors áremelkedések megelőzésére is.
Vlagyimir Putyin kedden szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki válaszintézkedéseket a legújabb nyugati szankciókra. Kijelentette, hogy gondosan kidolgozott lépésekre van szükség. „Törekedni kell arra, hogy ezek az intézkedések ne okozzanak kárt az orosz termelőknek és fogyasztóknak” – mondta.
Az Európai Unió legújabb, múlt pénteken hatályba lépett szankciói korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.
Ismert, a lengyelek szerint hazájuk GDP-jét 0,6 százalékponttal csökkentik az Oroszország elleni uniós szankciók és az arra válaszul adott orosz intézkedések, például hogy Moszkva teljes körű embargót vezet be a lengyel zöldségre és gyümölcsre. Varsó ezt politikai megtorlásnak minősítette, és most az Európai Unió 300 millió eurós Szolidaritási Alapjától vár kárpótló támogatást – csakúgy mint Finnország, amelynek Oroszország a harmadik legnagyobb exportpiaca, és ennek megszűnése súlyosan érintené az országot.
Donald Tusk lengyel kormányfő egyébként egy sajtótájékoztatón az ukrán válsággal kapcsolatban azt mondta: az utóbbi napokban megnőtt a veszélye annak, hogy az orosz hadsereg közvetlenül beavatkozik Ukrajnában. „Az utóbbi órákban kapott információk alapján okunk van azt gondolni, hogy a közvetlen beavatkozás kockázata most biztosan nagyobb, mint néhány nappal ezelőtt” – fogalmazott.
Az amerikai védelmi miniszter szerint növekszik a veszélye annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Chuck Hagel szerdán Stuttgartban az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnokaival folytatott megbeszélése után újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy egyetért Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter helyzetértékelésével, amely szerint az orosz csapatok fokozódó aktivitása Ukrajna keleti határainál növeli az invázió veszélyét.
Az amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg tevékenysége az ukrán határ térségében csak még inkább elmérgesíti az ukrán válságot. Minél hosszabb ideig tartja fenn Oroszország a feszültséget, és minél inkább fokozza katonai aktivitását, annál rosszabb lesz a helyzet – szögezte le Chuck Hagel.
Kijev nyílt agressziónak fogja tekinteni azt, ha bármilyen orosz békefenntartó alakulatot Ukrajna területére irányítanának – jelentette ki Jurij Zubko, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese szerdai sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő azokra az értesülésekre reagált, amelyek szerint Oroszország kész békefenntartókat küldeni Kelet-Ukrajnába, a fegyveres konfliktus rendezésére. Zubko megjegyezte, hogy aligha lehet békefenntartó kontingensnek nevezni azokat az orosz csapatokat, amelyek már több mint öt hónapja az ukrán határ közelében állomásoznak.
A nap folyamán légicsapás érte szerdára virradóra az oroszbarát szeparatisták fellegvárának számító Donecket.
A támadásnak nincsenek civil áldozatai – közölte a település polgármestere, de az utóbbi 24 órában három civil vesztette életét a kelet-ukrajnai település más körzetei ellen végrehajtott tüzérségi támadásokban. Eközben az oroszok mintegy 20 ezer katonát vontak össze Ukrajna keleti határánál.
