Tizenötezer orosz katona harcol Kelet-Ukrajnában?

Az ukrán hadsereg rakéta-sorozatvetőkkel lövi Horlivka városát.

„Jelenleg legalább két Szmercs üteggel és néhány Grad üteggel lövik a város Akszenovka kerületét” – nyilatkozta az oroszbarát felkelő az ITAR-TASZSZ-nak, hozzátéve, hogy a rakétatámadás következtében lakóházak égnek, pedig a környéken a felkelőknek nincsenek is állásaik. Szavai szerint a Donecktől mintegy 50 kilométerre északra fekvő, 300 ezres nagyváros más lakónegyedeit is tűz alá vették az ukrán erők – jelentette kedd reggel az orosz hírügynökség.

A kijevi külügyminisztérium válaszul ismét jegyzékben tiltakozott Moszkvánál, amiért folytatódnak az orosz területről ukrán településeket célba vevő tüzérségi támadások s az orosz légierő harci gépeinek és drónjainak légtérsértései. Az ukrán külügyi tárca jegyzéke az Unian hírügynökség ismertetése szerint emellett azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy újabb és újabb páncélos alakulatokat telepít a közös határ közelébe és tüzelőállásokat épít ki a határ mentén.

Mihajlo Koval, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárhelyettese az ICTV ukrán tévé Szólás szabadsága című műsorában hétfőn azt állította, hogy Oroszország mostanra 33 ezer fős, csapásmérésre alkalmas haderőt vont össze az ukrán határ mentén. Ebből 23 ezer katonát a Krím félszigeten tartanak készültségben, a többit pedig Ukrajna keleti határai mentén.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter tanácsadója hétfőn arról számolt be, hogy partizánharc bontakozott ki a Donyec-medencében az Ukrajnában harcoló orosz zsoldosokkal szemben.

Zorjan Skirjak közlése szerint kelet-ukrajnai térség helyi lakosai az elmúlt két hétben mintegy 30 zsoldossal végeztek. Skirjak 13-15 ezer főre tette a jelenleg Kelet-Ukrajnában harcoló orosz katonák számát. Mindazonáltal arról beszélt, hogy az ukrán terrorellenes művelet sikereinek következtében a szakadár erők az elmúlt hónapban elvesztették a korábban általuk ellenőrzött területek mintegy háromnegyedét.

A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok kórházakat tartanak megszállva, mentőautókat és gyógyszereket foglalnak le saját céljaikra, akadályozva a polgári lakosság egészségügyi ellátását – állapította meg keddi közleményében a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet.

A HRW egyúttal az ukrán hadsereghez is felhívással fordult, hogy tartózkodjon a kórházak elleni tüzérségi támadásoktól. „Az oroszbarát felkelők támadásai az egészségügyi létesítmények és azok személyzete ellen a betegek és a legrászorultabbak ellátását veszélyeztetik” – jelentette ki Julija Gorbunova, a HRW ukrajnai képviselője, akit a közleményben idéztek.

A HRW azzal is vádolja a szakadárokat, hogy nagy számban telepítenek fegyvereseket egészségügyi létesítmények biztosítására azt kockáztatva, hogy azok „katonai célponttá” válnak.

Lekapcsolja 48 órán belül teljes hálózatát az Oroszország által megszállt és bekebelezett Krím félszigeten Ukrajna három legnagyobb mobilszolgáltatójának egyike, az MTSZ Ukrajina. Ezt Dmitro Polonszkij, a Kijev által törvénytelennek tartott krími kormány miniszterelnök-helyettese közölte kedden, hozzátéve, hogy a félsziget fővárosában, Szimferopolban már nem működik az MTSZ hálózata. „A műszaki lehetőségeknek megfelelően két nap alatt fokozatosan kapcsolja le hálózatát az MTSZ” – mondta a krími tisztségviselő. Hozzáfűzte, egyelőre nincs információja arról, hogy tervez-e a többi ukrán mobilszolgáltató hasonló lépést.

Az MTSZ Ukrajina az első ukrajnai mobilszolgáltatóként 1992 novemberében jött létre. 2007-re GSM-hálózata lefedte az ország 95 százalékát, ahol a lakosság 99 százaléka él. 2013. március 1-jei adatok alapján előfizetőinek száma elérte a 20,6 milliót a mintegy 45 millió lakosú Ukrajnában.

Svájc további orosz és ukrán természetes és jogi személyeket vett fel arra a listára, amelynek az a rendeltetése, hogy megakadályozza az Oroszország ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedések kijátszását. A listát 26 természetes és 18 jogi személlyel bővítették ki. Ezzel a szankciók alá vont személyek száma 87-re, a szervezeteké pedig 20-ra emelkedett. Az intézkedés kedden közép-európai idő szerint 17 órától hatályos – közölte a gazdasági ügyek szövetségi hivatala (WBF).

Az intézkedés mások mellett Alekszandr Borodaj és Alekszandr Hodakovszkij kelet-ukrajnai szakadár vezetőkre vonatkozik, továbbá magas rangú orosz biztonsági illetékesekre, köztük Mihail Fradkov volt miniszterelnökre, az orosz külső hírszerző szolgálat (SzVR) elnökére és Nyikolaj Patrusevre, az orosz nemzetbiztonsági tanács (SZBRF) titkárára, valamint Ramzan Kadirov csecsen elnökre.

Japán újabb szankciókat vezetett be kedden Oroszország ellen, amiért Moszkva nem tett lépéseket az ukrán válság enyhítésére – közölte a Kyodo japán hírügynökség. A japán kormány már múlt héten bejelentette, hogy további büntetőintézkedéseket akar életbe léptetni Moszkvával szemben. A döntést kedden hivatalosan is jóváhagyta a kabinet.

Tokió ennek értelmében többek között befagyasztotta negyven olyan ember japán bankokban található vagyonát, akik támogatták a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását és szerepük volt Kelet-Ukrajna destabilizálásában. A büntetettek között van Viktor Janukovics volt ukrán államfő, Szergej Akszjonov, a Krím félsziget „miniszterelnöke”, Rusztam Temir Galijev, a krími kormányfő tanácsadója, Natalja Poklonszkaja krími főügyész, Alekszandr Borodaj, az önhatalmúlag kikiáltott donecki népköztársaság miniszterelnöke és Igor Sztrelkov, a donecki népköztársaság védelmi minisztere is. Japán szankció alá vonja a Csernomor Nyeftyegáz nevű fekete-tengeri olaj- és gázipari konszernt, valamint a Feodoszíja nevű vállalatot is. Tokió ezenkívül korlátozni fogja a krími termékek importját.