Ukrajna ismét megpróbálkozik a csatlakozással

Orosz lapok szerint az ukrán államfőt belpolitikai megfontolások késztették Moszkva megvádolására.

Az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését – jelentette be pénteken Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormány kijevi ülésén. A kormányfő szavai szerint a törvényjavaslat egyben leszögezi, hogy „Ukrajna külpolitikájának alapvető célja az európai uniós tagság megszerzése”. Ezzel összefüggésben az előterjesztés megtiltja az ukrán államnak a csatlakozást bármilyen más kereskedelmi, illetve gazdasági szövetséghez, amely szemben áll Ukrajna EU-csatlakozási törekvésével.

„A törvény elfogadása után ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az eurázsiai vámunióhoz és a jövőben semmilyen olyan szövetséghez, amely lényegében nem más, mint a Szovjetunió volt, csak most Oroszországi Föderációnak nevezik” – jelentette ki Jacenyuk. A miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány kéri a parlamentet a törvényjavaslat mihamarabbi elfogadására.

Már 2500 fölé emelkedett az áprilisban kezdődött kelet-ukrajnai harcok halálos áldozatainak száma – közölte pénteken az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy emberi jogi tisztségviselője. Az orosz külügyminiszter közben leszögezte: nincs bizonyíték orosz csapatok ukrajnai behatolására és jelenlétére.

Ukrajna NATO-csatlakozásáról már március elején is terjesztett be törvényjavaslatot a kormánypárti Haza-frakció három képviselője. Ezt az előterjesztést azonban akkor nem tűzte napirendre a parlament. Ukrajna NATO-csatlakozási felkészülésének folyamatát 2010-ben Viktor Janukovics hivatalából eltávolított volt elnök állíttatta le.

Traian Basescu román államelnök kijelentette pénteken, hogy az ukrán hadsereg katonai felszerelésekkel való támogatását és az Oroszország elleni gazdasági szankciók kiterjesztését fogja szorgalmazni az Európai Unió állam- és kormányfőinek hétvégi csúcstalálkozóján. Basescu a román diplomaták éves találkozóján azt mondta: az ukrán hadsereg nehéz helyzetben van, és ha az Európai Unió, valamint a NATO nem látja el az ukrán hadsereget a szükséges fegyverekkel, hiú remény marad a kijevi hatalomnak az a szándéka, hogy újból ellenőrzése alá vonja az ország keleti részét. Basescu szerint a harcok folytatása az ukrán hadsereg „lemészárlását” eredményezheti.

„A demokratikus országoknak túl kell lépniük a jóindulatú nyilatkozatokon , és Oroszországhoz hasonlóan kell cselekedniük, vagyis az ukrán hadsereg rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges felszereléseket, ha segíteni akarják az ukrán demokráciát” – mondta.

Csütörtökön több vezető német politikus is újabb szankciókat szorgalmazott Oroszország ellen. A német törvényhozás alsóháza, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Norbert Röttgen szerint a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács ülésén nemcsak tárgyalni kell az újabb szankciókról, hanem azonnal dönteni is kell azok bevezetéséről.

A német kormány katonai intervencióként értékeli Oroszország ukrajnai tevékenységét – közölte pénteken a német kormányszóvivő. Steffen Seibert berlini sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ukrajnai orosz jelenlét erősödésére és orosz fegyverek alkalmazására utaló jelek a német szövetségi kormány helyzetértékelése szerint „összességében katonai intervenciót jelentenek”. Németország álláspontja szerint Oroszországnak magyarázatot kell adnia az ukrán határ ismételt megsértéséről szóló beszámolókra, és tartózkodnia kell a kelet-ukrajnai helyzet további súlyosbodásához vezető lépésektől – hangsúlyozta.

Angela Merkel kancellár csütörtöki nyilatkozatát megerősítve a szóvivő kiemelte, hogy az uniós tagállamok vezetőinek szombati tanácskozásán ismét napirendre kell venni az Oroszország elleni uniós büntetőintézkedések ügyét. Ugyanakkor kizártnak nevezte, hogy Németország fegyverszállításokkal támogassa Ukrajnát.

Petro Porosenko ukrán államfőt elsősorban belpolitikai megfontolások késztették arra, hogy az orosz csapatok Ukrajnába történő behatolásával vádolja meg Moszkvát – vélekedtek a vezető orosz napilapok által megkérdezett szakértők. A Kommerszant című újság pénteki számában kijevi szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán haderőnek az utóbbi napokban Délkelet-Ukrajnában történt kudarcsorozata válthatta ki Porosenko éles kijelentéseit. Ha ugyanis nem „előre nem látott kényszerítő tényezővel” magyarázta volna a sikertelenségeket, akkor az ukrán társadalom az ország vezetésének felelősségét vetette volna fel.

Kijevben úgy látják, hogy Porosenko nyilatkozatának és az általa diktált diplomáciai lépéseknek a másik oka az, hogy erősödik az ukrán államfő politikai ellenfelei, elsősorban Julija Timosenko által rá gyakorolt nyomás. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a volt ukrán miniszterelnök még Porosenko előtt kijelentette, hogy „Oroszország háborút indított Ukrajna ellen” és Doneck, valamint Luhanszk megyékben hadiállapotot kell kihirdetni.

Dmitro Dzsangirov kijevi politológus azt mondta a tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapnak, hogy Porosenko „emeli a tétet”. Az ukrán elnököt provokálják, hogy hibázzon, és arra kényszerítették, hogy részt vegyen a Ki Ukrajna legfőbb hazafija? című versenyben.

Az Izvesztyija című, hatalomhoz közeli orosz újságnak nyilatkozó orosz politológus, Modeszt Kolerjov úgy vélte, Porosenkónak arra van szüksége, hogy távol tartsa magától a vádakat, miszerint nem végez „professzionális” munkát az ukrán elnöki poszton. Kolerjov – az orosz államfői hivatal külföldi államokkal való kapcsolattartásért felelős igazgatóságának volt vezetője – szerint az ukrán államfő egyúttal „arra hívja fel nyugati partnerei, elsősorban az Egyesült Államok figyelmét, Kijevnek nincs elegendő ereje ahhoz, hogy leszámoljon a felkelőkkel”.

A Vedomosztyi című orosz napilap pénteki cikkében Fjodor Lukjanov külpolitikai újságíró kifejtette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése semmit sem változtat az orosz állásponton. A szakértőkből és volt diplomatákból álló orosz Külpolitikai és Védelmi Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy Oroszországnak vétójoga van a testületben. Lukjanov leginkább valószínűnek azt tartja, hogy az Egyesült Államok szigorítani fogja az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, és ebbe igyekszik bevonni Európát. Szerinte a Nyugat nem fogja fel, hogy „egy Oroszország kaliberű államra való szankciós nyomásgyakorlás nem változtat annak hozzáállásán”.

A tekintélyes, Kreml-közelinek tartott külpolitikai szakértő úgy látja, hogy Oroszországnak a jelenlegi helyzetben már nem annyira fontos, hogy megőrizze külső megítélését, így az sem, hogy a világ mit mond arról, vannak-e orosz csapatok a szomszédos országban vagy sem. „Vlagyimir Putyin a Nyugat értésére adja, hogy Oroszország részvétele és álláspontjának figyelembe vétele nélkül (a Nyugat) nem tud megbirkózni a helyzettel”.