Az ukrán parlament az október 26-ára kiírt parlamenti választások előtt, még szeptemberben jóváhagyja az Európai Unióval kötött társulási szerződést – erről biztosította Petro Porosenko kedden Minszkben Catherine Ashtont, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét. Az ukrán elnök június 27-én írta alá Brüsszelben az európai uniós társulási szerződés gazdasági részét, a szerződés politikai fejezeteit pedig március 21-én látták el kézjegyükkel a felek.
Az államfő Minszkben előbb a vendéglátó fehérorosz elnökkel tárgyalt. Aljakszandr Lukasenka a megbeszélést követően közölte, hogy a minszki találkozót Porosenko kezdeményezte az orosz–fehérorosz–kazah vámunió tagállamainak vezetőivel.
Kijevi közlés szerint orosz Mi–24-es katonai helikopterek hétfőn tüzet nyitottak ukrán határőrökre a keleti Luhanszk megyében, négy határőr meghalt, három megsebesült. Andrij Liszenko, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szóvivője keddi, kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Luhanszk megyei Kraszna Talivka településnél orosz katonák próbáltak behatolni az ország területére.
Ukrajnában közzétették kedden az elfogott orosz deszantosok kihallgatásáról készült videofelvételeket, amelyekből kiderül, úgy tudták, hogy gyakorlatra vezénylik őket a határ menti térségbe, és sejtelmük sem volt arról, hogy századuk átlépte az ukrán határt. Egyikük kizártnak tartotta, hogy egy egész század „eltévedt” volna.
Beszámolója szerint a határőrök harcba bocsátkoztak velük, az orosz helikopterek akkor lőttek ki rájuk rakétákat. Hozzátette, hogy ilyen támadás most először fordult elő a kelet-ukrajnai harcok alatt Oroszország részéről. A diverziós felderítő orosz csapat behatolását sikerült megakadályozni annak köszönhetően, hogy a megtámadott határőrök erősítést kaptak – mondta a szóvivő.
Moszkva saját tetszése szerint értelmezi a nemzetközi jogot, és nincs tekintettel az ukrán válság rendezésében érdekelt más államokra az újabb humanitárius segélyszállítmány küldésével – írta szerkesztőségi kommentárjában a Vedomosztyi című független orosz napilap kedden. A lap arra reagált, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn bejelentette, Oroszország már a héten elindítaná a második úgynevezett humanitárius konvojt Délkelet-Ukrajnába.
A befolyásos üzleti-politikai újság – a The Financial Times és a The Washington Post közös kiadványa – szerint „a Kreml tüntetőleg arra törekszik, hogy megismételje az Ukrajnában és Nyugaton ellenkezést kiváltó lépését”. Ezt a Vedomosztyi aggasztó jelnek tekinti. Moszkva Ukrajna-politikáját az jellemzi, hogy „a korábbi módon, egyedül, a határozatokat elnyomva, a nemzetközi jogi kifejezésekkel zsonglőrködve és a rendezési folyamatban érdekeltek véleményét figyelmen kívül hagyva szándékozik cselekedni” – írta a lap.
Megérkezett Minszkbe a keddi csúcstalálkozó mindhárom vendége: az ukrán, az orosz és a kazah államfő, akiket ünnepélyesen fogadott a vendéglátó fehérorosz elnök. A Rosszija 24 orosz állami hírtelevízióban sugárzott felvételek szerint az ukrán válság rendezését célzó tanácskozás elején készült közös fotón a vendéglátó Aljakszandr Lukasenka jobbján Vlagyimir Putyin orosz, balján Petro Porosenko ukrán államfő állt. Az Interfaksz orosz hírügynökség helyszíni tudósítójának jelentése szerint Porosenko kisebb késéssel érkezett a tanácskozás helyszínére, a Függetlenség Palotájába, ahol valamennyi vámuniós államfő kezet fogott vele.
Az orosz tévé műsorvezetője azt mondta, hogy a tanácskozás nagy kérdése, lesz-e Putyin–Porosenko-különtalálkozó. Moszkvában hétfőn Szergej Lavrov külügyminiszter és Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő is lebegtette ennek a lehetőségét.
Az orosz lakosságnak csupán 5 százaléka támogatja a katonák Délkelet-Ukrajnába küldését – állapította meg az egyik orosz közvélemény kutató intézet kedden közölt legfrissebb felmérése. A Társadalmi Vélemény Alapítvány (FOM) nevű orosz intézetnek a Kommerszant című orosz napilapban közölt kutatási adatai szerint a megkérdezettek többsége, 57 százaléka ugyanakkor azt gondolja, hogy Oroszországnak segítenie kell az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett donyecki és luganszki népköztársaságokat. 26 százalékuk humanitárius segítségnyújtást javasol, 9 százalékuk szerint fegyverekkel kel támogatni a délkelet-ukrajnai térségben létrehozott, de el nem ismert szakadár Novorossziját. 8 százalékuk úgy véli, hogy bármilyen békés eszközzel, katonai erő felhasználása nélkül kell segítséget nyújtani. Az augusztus 16-án és 17-én folytatott telefonos megkérdezések során válaszolók többsége, 69 százaléka biztos abban, hogy Oroszország befolyásolja az ukrajnai eseményeket, és csak 7 százalékuk gondolja azt, hogy túlzott az orosz ráhatás.
A FOM által megrendelt kikérdezés során 42 orosz közigazgatási terület 130 településén élő 1000 embert kérdeztek meg. 39 százalékuk úgy látja, hogy az egyoldalúan kikiáltott délkelet-ukrajnai népköztársaságok vezetői elérik céljukat. 6 százalékuk tartja úgy, hogy a donecki és luhanszki szakadárok a fasizmus ellen küzdenek. Csak 5 százalékuk biztos abban, hogy Novorosszija csatlakozni fog Oroszországhoz.
Az Izvesztyija című, hatalomhoz közeli orosz napilapban kedden közölt másik felmérést az Orosz Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) készítette. Eszerint az Oroszországban megkérdezettek 72 százaléka szerint továbbra is romlik a helyzet Ukrajnában, és az ott zajló eseményeket 59 százalékuk tartja polgárháborúnak.
Az Oroszország 42 közigazgatási egységének 130 településén élő 1600 megkérdezett ember 15 százaléka népirtásnak és a békés lakosság elleni terrorcselekménynek tartja az ukrajnai történéseket. Többségük igen valószínűtlennek tartja a háborút Oroszország és Ukrajna között. 3 százalékuk véli úgy, hogy amerikai provokációról és a Nyugat beavatkozásáról van szó Ukrajnában.
