Pavlo Klimkin szerint az ukrán lakosság nagy többsége támogatja a közeledést az Európai Unióhoz. „Mindenki az európai, demokratikus Ukrajnáról álmodik” – mondta a külügyminiszter a ZDF közszolgálati televíziónak. Hozzátette: az Oroszországhoz hagyományosan erősen kötődő keleti régiókban is csupán a lakosság legfeljebb húsz százaléka áll az orosz orientáció pártján, főleg „az idősebbek és azok, akik az orosz propaganda hatása alá kerültek”.
A nemzetközi közösségnek támogatnia kell Ukrajnát abban, hogy elindulhasson az „európai úton”, a vezető szerepet pedig ebben Németországnak kellene vállalnia – mondta Klimkin, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy szombaton – az ukrán válság kirobbanása óta először – Kijevbe látogat Angela Merkel német kancellár.
„Sokan beszélnek új Marshall-tervről, de miért ne beszélhetnénk Merkel-tervről” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter. Merkel látogatása „fontos jelkép” Ukrajna számára, azt mutatja, hogy Németország kiáll Ukrajna mellett – tette hozzá. Klimkin a Handelsblatt című üzleti lapnak nyilatkozva részletesebben kifejtette gondolatait a Merkel-látogatásról és Németország szerepéről. „A kancellár kijevi látogatása az európai történelem e nehéz szakaszában világosan jelzi az Ukrajnával vállalt szolidaritást és azt, Németország készen áll arra, hogy kezeskedjen a békéért és a biztonságért Európában.”
Németország olyan módon támogathatná Ukrajnát, ahogyan átsegítette Lengyelországot a demokratikus átalakulás nehézségein. Lengyelország német segítséggel „az EU befolyásos tagja lett, és a német vállalatok előtt hosszú távú befektetési lehetőségek nyíltak meg (Lengyelországban). Egy ehhez hasonló modellt szeretnénk Ukrajnában is” – mondta Pavlo Klimkin.
Hozzátette: Kijev elsősorban a fegyveres konfliktusban súlyos károkat elszenvedő Donbassz (Donyec-medence) újjáépítésében igényel német támogatást, továbbá „technikai és katonai” segítségre van szüksége, és támogatást kér az „európai reformok” végrehajtásához.
A Kelet-Európában tevékenykedő német vállalatok érdekképviseletének ukrajnai vezetője, Alexander Markus a Handelsblattnak azt mondta, hogy a válság miatt a német cégek bevétele jelentősen csökken, de csak néhány társaság vonult ki az országból. Vannak vállalkozások, amelyek fejlesztési, bővítési terveket készítenek, hogy kihasználhassák a hrivnya gyengüléséből fakadó előnyöket, amikor majd rendeződik a helyzet Kelet-Ukrajnában – tette hozzá.
