Üldözött keresztények miatt ül össze az ENSZ BT

Csütörtökön este rendkívüli ülést tartanak, az Egyesült Államok katonai lépéseket mérlegel.

„A helyzet súlyossága miatt Franciaország kéri a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását, hogy a nemzetközi közösség mozgósíthasson és felléphessen az iraki terrorista fenyegetéssel szemben” – közölte a francia külügyminiszter csütörtökön délután. A francia diplomácia vezetője leszögezte: Párizst mély aggodalommal töltik el a szélsőségesek észak-iraki harci sikerei, illetve a dzsihádisták által uralt területeken a polgári lakosság és a vallási kisebbségek ellen elkövetett súlyos jogsértések. A nemzetközi közösségnek mindenekelőtt biztosítania kell a veszélyeztetett lakosság védelmét – mondta Laurent Fabius.

ENSZ-diplomaták az AFP francia hírügynökségnek azt mondták, a rendkívüli ülést közép-európai idő szerint csütörtökön este fél 12-kor fogják megkezdeni. A dpa német hírügynökség értesülései szerint az ülést zárt ajtók mögött tartják majd meg, és kényszerítő erejű döntés nem várható. Az Iszlám Állam június óta jelentős iraki területeket foglalt el, ahol „kalifátust” kiáltott ki, és a saría (iszlám vallási jog) radikális értelmezésén alapuló jogrendet vezetett be. Az IÁ Moszulban és más településeken szent helyeket rombolt le és tömegesen végzett ki embereket (elsősorban katonákat és rendőröket).

A szervezet fegyveresei csütörtökre virradóra kerítették hatalmukba az ország északi részén fekvő Karakost, a legnagyobb iraki keresztény várost, illetve több más települést Moszul környékén. Az 50 ezres Karakost csak keresztények lakják, oda a közelmúltban sok más településről menekültek keresztények az IÁ elől. Az ENSZ adatai szerint Irakban eddig már mintegy 200 ezer ember menekült el az IÁ rémuralmától való félelmében.

Ferenc pápa az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges iszlamista szervezet offenzívája miatt menekülésre kényszerült észak-iraki keresztény lakosság védelmére szólította fel a nemzetközi közösséget csütörtökön. A katolikus egyházfő arra szólította fel a világ kormányait, hogy „vessenek véget a humanitárius vészhelyzetnek, fogadjanak el intézkedéseket azok védelmére, akik ki vannak téve az erőszaknak, biztosítsák számukra a szükséges segítséget, különösképpen azok számára, akik fedél nélkül vannak és mások jóindulatától függenek”. A pápa nyilatkozatát Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője olvasta fel.

A radikális szunnita csoport – amely kalifátust kiáltott ki az általa elfoglalt iraki és szíriai területeken, és ott üldöztetésnek tette ki más vallások követőit – csütörtökre virradóra hatalmába kerítette az északi Karakost, a legnagyobb iraki keresztény várost. Karakosnak eredetileg 50 ezer lakosa volt, de sok keresztény menekült oda Moszulból is, miután iszlamisták korábban elfoglalták az utóbbi települést.

Az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy közvetlen katonai csapásokkal akadályozza az iszlamista militánsok további térnyerését Irakban, illetve hogy az ország északi részén humanitárius segélyben részesíti a vallási kisebbség több tízezer menekülésre kényszerített tagját – közölték csütörtökön Washingtonban az amerikai sajtónak névtelenül nyilatkozó hivatalos források.

Újságírói kérdésre válaszolva Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője nem részletezte, hogy milyen katonai lépéseket mérlegelt Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági stábjával folytatott csütörtöki tanácskozásán, de azt kijelentette, hogy a szunnita szélsőségeseknek a jazidi és a keresztény kisebbség elleni támadásai miatt "humanitárius katasztrófa" van kialakulóban.