Az ENSZ genfi székhelyű szakosított szerve szerint a járvány nemzetközi továbbterjedésének következményei „különösen súlyosak” lehetnek, tekintettel az Ebola-vírus fertőzőképességére. A járványban eddig csaknem ezren haltak meg négy nyugat-afrikai országban. A WHO kétnapos genfi rendkívüli ülése után kiadott közleményében összehangolt nemzetközi akciót sürgetett a járvány megállítására.
Margaret Chan, a WHO igazgatója „a nemzetközi szolidaritásra való felhívásként” értékelte a szervezet közleményét, hozzátéve, hogy a világ sok országában remélhetőleg nem üti fel fejét a járvány. „Az érintett országoknak egyszerűen nincs elég kapacitásuk egy ilyen méretű és összetettségű járványt kezelni. Felszólítom a nemzetközi közösséget, hogy a lehető legsürgősebben nyújtson támogatást” – mondta Chan genfi sajtóértekezletén.
A szervezet szerint egyelőre nincs szükség nemzetközi utazási vagy kereskedelmi tilalomra. Fukuda Keidzsi, a WHO egészségbiztonsági vezetője hangsúlyozta, hogy a fertőzött emberekkel szemben alkalmazott megfelelő intézkedésekkel meg lehet állítani a járványt. A WHO szerint az Ebola-járvány jelenlegi kitörése a legsúlyosabb, mióta csaknem 40 éve először diagnosztizálták a vírust embereknél. Ez részben annak következménye, hogy az érintett országokban törékeny az egészségügyi rendszer, és hiányoznak az emberi, pénzügyi források és a megfelelő eszközök a járvány kezelésére. A WHO szerint már 932 ember vesztette életét a márciusban Guineában kezdődött, azóta pedig Nigériára, Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt járványban. A vírus ellen egyelőre nincs védőoltás, a fertőzött betegek mintegy fele meghal.
Afrikán kívül augusztus 7-ig csak az Egyesült Államokba szállítottak Ebola-betegeket, azonban csütörtökön megérkezett Spanyolországba egy katonai gép fedélzetén az a 75 éves misszionárius, aki Libériában fertőződött meg.
Kicsi a valószínűsége, hogy a nyugat-afrikai Ebola-járvány eléri Magyarországot – mondta el Kis Zoltán virológus, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője kedden az MTI-nek. A szakember elmondta, az Európai Unióban és Magyarországon a járványügyi felügyelet és az egészségügyi ellátás sokkal magasabb szinten áll azon államokénál, ahol jelenleg járvány van, így csak behurcolt esetekről lehetne beszélni.
Példaként kiemelte, ha esetleg valakin Ebolára utaló jeleket tapasztalnak, a Szent László Kórház elkülönített részlegébe szállítják, a beteg vérmintájából pedig az Országos Epidemiológiai Központban néhány óra alatt diagnosztizálják, hogy valóban Ebola-vírusról van-e szó. Kis Zoltán hozzátette: Magyarországon kidolgozott eljárásrend van az ilyen súlyos fertőző betegségek kiszűrésére és a betegek elkülönítésére, gyógyítására, valamint a további járványügyi intézkedésekre.
A betegség a fertőződést követően 2–21 nap lappangási idő után jelentkezik, fejfájással, izomfájdalommal, magas lázzal, majd hányás következik és súlyos hasmenése lesz a betegnek. Végül véralvadási zavar lép fel, amely kihat a belső szervek működésére, a betegség végstádiumában pedig külső és belső vérzés tapasztalható.
