Átláthatóságot ígért Malmström

Négy alapelv mentén építené fel az Európai Unió kereskedelempolitikáját Cecilia Malmström.

A liberális svéd politikus hétfői biztosi meghallgatásán az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy a kereskedelempolitikát az állampolgárok érdekei szerint kell kialakítani, egy nagyobb átfogó politika részeként. Nyitottnak és átláthatónak kell lennie, hogy minden érintett érthesse, mi történik, együttműködésen és az érdekeinkért való és értékeink melletti kiálláson kell alapulnia, valamint az európai értékek elősegítésével a külpolitika eszközének kell lennie.

A meghallgatáson kiemelt hangsúlyt kapott az Egyesült Államokkal kötendő szabad kereskedelmi és befektetési megállapodás (TTIP), amellyel összefüggésben Malmström tudatta: a TTIP jelentős potenciállal rendelkezik a munkahelyteremtés és a növekedés beindítása terén. Az egyeztetések terén Malmström a mostaninál nagyobb átláthatóságot ígért.

A svéd liberális politikus arra is kitért, hogy jelenleg olyan hírek terjednek, hogy a bizottság zárt ajtók mögött, titkos alkuk révén tárgyal olyan kérdésekről, amelyek gyengítik az uniós polgárokat megillető egészségügyi, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat. Ez nem igaz – szögezte le Cecilia Malmström. „Ezt a védelmet a TTIP nem csökkentheti, és nem is fogja csökkenteni” – nyomatékosította a svéd kijelölt biztos.

Malmström egyetértett azzal a képviselővel, aki úgy vélte: elmérgesedett a vita a tervezett egyezményben szereplő, az államok és a befektetők vitáit tisztázni hivatott vitarendezési mechanizmus körül. Malmström emlékeztetett, hogy a szakminiszterek tanácsa egyhangúlag adta meg a tárgyalási mandátumot az Európai Bizottságnak, emellett felhívta a figyelmet, hogy más kétoldalú megállapodásokban is szerepelnek ilyen passzusok, viszont egyáltalán nem biztos, hogy az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásba ez végül bekerül.

A kereskedelempolitikáért felelős kijelölt biztos szerint óvatosan kell megközelíteni a kérdést, a minimálisra kell szorítani a mechanizmussal való visszaélés lehetőségét, hogy azt csak akkor vegyék igénybe a vállalatok, ha a hagyományos bíróságokon nem sikerül megnyugtatóan rendezni valamilyen vitát. „Nagyon nagy a tét. Jó alkut kell kötnünk” – mondta a TTIP-tárgyalásokról Malmström.

Szóba került az EU és Ukrajna által kötött társulási és szabad kereskedelmi egyezmény, illetve a szabad kereskedelemre vonatkozó előírások alkalmazásának jövő év végéig való elhalasztása. Egy képviselő kifogásolta, hogy ebbe az Európai Bizottság sem az EP-t, sem a tagállamokat nem vonta be. A politikus arra volt kíváncsi, mit tesz majd Malmström, ha Moszkva fokozza a nyomást az egyezmény módosítása érdekében. Oroszországnak nincs joga ahhoz, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti kétoldalú társulási és szabad kereskedelmi egyezményt módosítsa – felelte Cecilia Malmström.

Malmström tudatta, hogy Oroszország számos aggályt fogalmazott meg az EU–Ukrajna-megállapodással összefüggésben, ám „ezek többsége, ha nem egyenesen az összes” indokolatlan. Az egyezmény módosítását csak az Európai Unió és Ukrajna kezdeményezheti, Oroszország nem – szögezte le Malmström. A svéd liberális politikus azzal összefüggésben is kapott kérdést, szóba kerülhet-e az Izraellel kötött kereskedelmi megállapodások felfüggesztése a zsidó állam „folyamatos agressziója” miatt.

Malmström emlékeztetett, hogy a megszállt területekről származó áruk jelenleg sem esnek kedvezményes elbírálás alá, arról pedig jelenleg is folynak az egyeztetések, hogy a származási helyet hogyan lehet pontosan dokumentálni ezeknél a termékeknél. „Izrael totális szankcionálása nincs napirenden, és ez a tagállamok képviselőinek hatáskörébe tartozik” – hangoztatta Cecilia Malmström.

Kitért a határozott válaszadás elől a politikus az Egyesült Királyság esetleges kilépésével kapcsolatos kérdésre. A nyíltan EU-ellenes brit Függetlenségi Párt (UKIP) egyik képviselője arról kérdezte: megtorlásszerű kereskedelmi háborút vagy kereskedelmi egyezmény megkötését támogatja majd az Egyesült Királyság és az EU között, ha a britek egy esetleges népszavazáson úgy döntenek, hogy ki akarnak lépni.

Ezzel a problémával, és ehhez kapcsolódóan megannyi másikkal akkor kell majd foglalkozni, ha megtörtént a népszavazás, és ismert az eredménye – közölte Malmström, kijelentve, hogy ilyen hipotetikus kérdésre nem tud más választ adni.

A biztos egyúttal reményét fejezte ki, hogy ha lesz népszavazás, a britek az unióban maradás mellett teszik majd le voksukat. „Kellenek nekünk. Szükségünk van Önökre” – jelentette ki Cecilia Malmström, hozzátéve: Európának nem szokása, hogy kereskedelmi háborúkat kezdeményezzen, a barátságos megoldások híve.

A biztos a kereskedelempolitika céljának az emberek életminőségének javítását nevezte meg. Rámutatott: minél nagyobb a gazdasági növekedés az unión kívül, annál fontosabb, hogy az unió is hozzáférjen ezekhez a piacokhoz. „A kereskedelem hatalmas hasznot hozhat a társadalom számára. Ez nem egy nulla összegű játék. Itt mindenki nyerhet” – mondta zárszavában a svéd biztos.