A vádlottakat az ügyben játszott szerepük súlyától függően hattól hét évig terjedő, javító-nevelő táborban letöltendő büntetésre ítélték. A toborzók vezetője, a 30 éves Tahir Dzsakszibekov hét év börtönbüntetést kapott.
A Kaszpi-tenger menti régióban nagy visszhangot keltő ügyben 15 kötetet tett ki a vizsgálati anyag. A nyomozók megállapították, hogy Dzsakszibekov és társai tavaly februártól áprilisig törvényellenes fegyveres csoportokba toboroztak. A vád szerint nyíltan terrorcselekmények elkövetésére, valamint dzsihádra, az iszlám szent háborúban való részvételre buzdították az Asztraháni területen élő muzulmánokat.
A Szíriába, Egyiptomba és az Oroszországhoz tartozó Észak-Kaukázus térségébe toborzó csoport tagjait és vezetőjüket 2013 májusában fogták el. A náluk lefoglalt számítógépeken az észak-kaukázusi fegyveres lázadók ideológusának tartott Szaid Burjatszkij videófelhívásait találták meg. A hatóságok robbanóanyagot, robbanószerkezeteket és Kalasnyikov automata gépfegyverbe való töltényeket is elkoboztak a házkutatások során.
Dzsakszibekov tengerészként járta a világot 2013-ig, majd hazatért Asztrahánba és a dzsihád tanulmányozásának szentelte idejét. A toborzást társaival együtt a rossz társadalmi helyzetben lévő muzulmán fiatalok között végezte.
A dél-oroszországi titkosszolgálatok figyelmét az keltette fel, hogy Tahir Dzsakszibekov, a csoport vezetője az orosz Facebooknak nevezett V Kontaktye közösségi oldalon születési helyeként a középkorban (a 15. és 16. században) létező Asztraháni Kánságot nevezte meg. A muzulmán férfi nem titkolta, hogy nem ismeri el a mai oroszországi közigazgatási berendezkedést.
A Kaszpi-tenger menti Asztraháni terület Kazahsztánnal, a Volgográdi területtel és Kalmükfölddel határos. A 2010-es népszámláláskor a lakosság 61,2 százaléka orosznak, 14,79 százaléka kazaknak, 5,99 százaléka tatárnak vallotta magát.
