Az úgynevezett „iskolai sztrájk” délután kezdődött és a Kínai Egyetemnél öltött formát, ahol a többségükben fehér pólót viselő diákok ülve, az erős napsütéstől magukat ernyővel védve hallgatták a dobogón szónoklókat. Időnként jelszavakat skandáltak, máskor a könyveikbe, jegyzeteikbe temetkeztek. A szervezők szerint a tüntetők száma elérte a 13 ezret.
Megfigyelők úgy vélik, a több mint 20 egyetem és főiskola diákjait mozgósító tüntetés mintegy „előjátéka” a Foglald el a központot! nevű mozgalom nagyszabásúra tervezett demonstrációjának, amelynek során a város pénzügyi központját kívánják megbénítani.
A kínai törvényhozás a múlt hónapban arról határozott, hogy „a hongkongi demokrácia kiszélesítése érdekében” a 2017. évi kormányzóválasztáson biztosítja az általános választójog érvényesülésének lehetőségét, ám a végleges jelöltállítás joga – 2-3 jelölt állítható – egy, a helyi társadalmi rétegeket „széles körben” képviselő 1200 fős jelölőbizottság dolga lesz. A különleges közigazgatási övezet vezetőjének hivatalos kinevezéséhez Peking jóváhagyására is szükség lesz. Korábban egy választási bizottság szavazott a kormányzó személyéről.
Peking a Kínához 1997-ben visszakerült gyarmatnak az egy ország két társadalmi rendszer elve keretében magas fokú autonómiát ígért és biztosított, ám ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőbeni választási reform a hongkongi alaptörvény, más néven „minialkotmány” és az ország törvényei alapján történjen. Ez pedig – hangsúlyozzák – egyelőre kizárja az úgynevezett szabad jelölés rendszerét.
A hongkongi megmozdulást szervező diákszövetség közölte, megkapták az engedélyt arra, hogy kedd és csütörtök között a város központi kerületében folytassák demonstrációjukat. A hallgatókat egyébként több mint 400 egyetemi oktató, alkalmazott biztosította támogatásáról, s az egy hét során helyenként nyilvános előadásokkal „pótolják” az elmaradt órákat.
A hongkongi kormányzat közleményben tudatta, hogy tiszteletben tartja a diákok „ambícióit és kitartását”. Úgy fogalmaztak, hogy a politikai rendszer fejlődésének kérdése bonyolult és ellentmondásos, s ezért érthető, hogy a sokszínű hongkongi társadalom különböző csoportjai egymástól eltérő véleményeket és érveket fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban.
A pekingi döntést követően a Foglald el a központot! mozgalom lendülete némileg megingott, egyik vezetője kudarcnak ismerte el korábbi hangos kiállásuk eredménytelenségét. Sajtóbeszámolókból és felmérésekből kiderült, hogy a hongkongiak megosztottak a kérdésben, s korábban nem tapasztalt méretekben az úgynevezett „Peking-pártiak”, vagy a hivatalos választási rendet elfogadók is hallatták a hangjukat.
