A világ számára példaadónak mondta a különböző vallások albániai harmonikus együttélését Ferenc pápa vasárnap reggel, megérkezésekor Tiranába. A katolikus egyházfőt Edi Rama albán kormányfő fogadta a repülőtéren. Ferenc pápa hozzá intézte elismerő szavait.
Mint mondta, Albánia jó példája annak, hogy keresztény-muzulmán együttélés nemcsak lehetséges, hanem előnyös is egy ország fejlődése számára. A pápa egyúttal elítélte azt, ahogy a vallást kiforgatják az erőszak igazolására. Senkinek sem engedhető meg, hogy isteni igék hirdetésének álcájában erőszakos és elnyomó terveket szőjön és valósítson meg – mondta a pápa.
A mai Albánia fejlődését biztosító demokráciáról is szólva, Ferenc pápa arra figyelmeztetett, hogy a fejlődésnek nem csak a lakosság egy részének a javát kell szolgálnia. A piacok globalizálódását a szolidaritás globalizációjának kell kísérnie – szorgalmazta, és többször hangsúlyozta azt is, hogy a fejlődésnek nem szabad háttérbe szorítania az embert övező környezet védelmét.
A Teréz anyáról elnevezett tiranai téren délben tartott szentmisén Ferenc pápa kijelentette: „Azért jöttem Albániába, hogy a reményt erősítsem országotokban. Láttam az utcákon, mennyi fiatal van nálatok, fiatal nép vagytok, és ahol ennyi a fiatal, ott van remény! A nemzeti zászlótokon levő sasként szárnyaljatok!”
Az egyházfő a kommunizmus időszakában borzalmakat elszenvedő és mártírként meghalt egyháziakról és laikusokról is szólt, a mártírok földjének nevezve Albániát. „Hány keresztény nem hajtott fejet a fenyegetéseknek!” – mondta Ferenc pápa, hangsúlyozva, hogy a keresztények a világ számos részén ma is hasonló üldözéstől szenvednek.
A mise utáni vasárnapi Úrangyala-imádságot (Angelus) a pápa az albán fiatalokhoz intézte: „Tudjatok nemet mondani a pénz imádatára, az individualizmus kínálta hamis szabadságra, a függőségre és az erőszakra! Mondjatok igent a találkozás és a szolidaritás kultúrájára!”
A látogatást fokozott biztonsági intézkedések kísérik, mivel az olasz titkosszolgálat annak a veszélyére figyelmeztette a Szentszéket, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terroristái merényletet tervezhetnek ellene. A Vatikánban szombaton megerősítették a biztonsági intézkedéseket.
Az albániai látogatás Ferenc pápa negyedik külföldi, egyben első európai apostoli útja – olaszországi útjait nem számolva. Elődei közül 1993-ban II. János Pál látogatott Albániába azt követően, hogy a kommunista rezsim összeomlása után Olaszországot elözönlötték az albán bevándorlók.
Albánia 3,8 milliós lakosságának a többsége muzulmán, a keresztények a népesség 26 százalékát teszik ki.
