Breivik 2011. július 21-én pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd lövöldözésbe kezdett a fővároshoz közeli Utoya szigetén egy ifjúsági táborban. Az oslói merénylet 8, a szigeten véghez vitt mészárlás 69 ember halálát okozta.
– Nem kellemes egy tömeggyilkos apjának lenni. Egy szülő számára a legrosszabb rémlátomásnál is rosszabb rájönni, hogy a fia gyilkos – mondta Jens Breivik, a 78 éves egykori diplomata az Én hibám? című önéletrajzi mű bemutatóján.
– Azt hiszem, ő egyre szélsőségesebbé vált, és talán még veszélyesebbé – mondta az apa, aki egy zavaros elutasító levelet kapott a fiától arra a kérdésre válaszul, hogy meglátogathatja-e a börtönben. A gyilkosságok óta ez lett volna az első találkozójuk.
Anders Behring Breiviket 21 évi börtönre ítélték, a legtöbbre, amit a norvég jog szerint ki lehet szabni. Ezt azonban kivételesen, újabb bűncselekmények elkövetésének kockázata esetében meg lehet hosszabbítani. Jens Breivik azt mondta: „csekély reményt” táplál az iránt, hogy a fia valamikor is megbánást tanúsít.
A látogatási kérésre adott válaszában Anders Breivik azt az előfeltételt kötötte ki, hogy az apja nyilvánítsa magát fasisztának. A levélben elítélte a nagyszüleit, mert nem álltak Hitler oldalára a II. világháborúban, amikor a német birodalom megszállta Norvégiát.
Az apa a könyvében azon gyötrődik, hogy jobb szülőként megelőzhette volna-e a tömeggyilkosságot. A fiával csak alkalmilag találkozott, amióta elvált annak anyjától a gyerek négyéves korában. A rokonság azonban azt mondja, hogy a fiún nem mutatkoztak figyelmeztető jelek a felnevelkedése idején.
