A júniusban kirobbant lehallgatási botrány kapcsán indított nyomozás azt állapította volna meg, hogy Donald Tusk volt miniszterelnök, a belügyminiszter és a jegybankelnök túllépte-e hatáskörét. A lengyel ügyészség azzal indokolta az eljárás megszüntetését, hogy az eddigi bizonyítékok nem erősítik meg a hatásköri túllépés gyanúját.
Az ügyészségi döntés közzététele után a a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezetősége úgy döntött, a lehallgatási üggyel kapcsolatban egy parlamenti nyomozóbizottság felállítását fogja kezdeményezni. A bizottság felállításához azonban egyszerű parlamenti többségre van szükség, amivel a PiS nem rendelkezik.
Az ügy kapcsán Donald Tusk volt kormányfő még június végén bizalmi szavazást kért a parlamentben. A többséggel rendelkező kormánykoalíció képviselői bizalmat szavaztak a miniszterelnöknek.
A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a tárcavezető pénzkibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől. Donald Tusk miniszterelnök az előre hozott választásokat nevezte az ügy egyik lehetséges megoldásának.
A lap megszerezte egy tavalyi beszélgetés felvételét is, amelyen Radek Sikorski kijelenti: az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok „mit sem érnek, sőt még károsak is, mert hamis biztonságérzetet keltenek”. A külügyminiszter obszcén kifejezést használt a lengyel–amerikai viszony jellemzésére.
Az üggyel kapcsolatban két embert őrizetbe vettek, lengyel médiajelentések szerint egyikük Marek Falenta, az egyik leggazdagabb lengyel üzletember, a másik pedig a sógora és közeli munkatársa, Krzysztof R.
