A közlemény szerint a magyar biztos a bizottság kulturális és oktatási, továbbá a foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatósága és az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat munkájára támaszkodhat majd, emellett ő fog felelni a Munkavédelmi- és Egészségügyi Ügynökséggel, a szakképzések továbbfejlesztéséért felelős központtal, a munka- és életkörülmények javításán dolgozó alapítvánnyal és az Európai Képzési Alapítvánnyal fenntartott kapcsolatokért.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja üdvözli, hogy Jean-Claude Juncker Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminisztert jelöli az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és állampolgársági ügyekért felelős biztosi posztjára. Hangsúlyozzák, hogy az Európai Unióban közel 100 millió fiatal él, akiket a biztosi feladatok közvetlenül érintenek. Az elmúlt évek gazdasági válsága miatt fiatalok tízmilliói nem találtak munkát, az őket célzó programok sikeres megvalósítása meghatározó Európa jövője szempontjából, a kulturális és állampolgársági feladatok pedig az Európai Unió egész lakosságát érintő teendőket jelentenek – közölték.
Kormányszóvivő:
A kormányszóvivő szerint a fiatalok, az oktatás és a kultúra kérdése stratégiai jelentőségű Európa jövője szempontjából. Kurucz Éva szerdán közleményt juttatott el az MTI-hez, azt követően, hogy az Európai Bizottság megválasztott elnöke javaslatot tett a biztosi pozíciókra. Ebben közölte: a Jean-Claude Juncker által javasolt biztosi portfólió a jövőről szól, ezért a kormány kiemelkedő sikernek tekinti Navracsics Tibor jelölését erre a feladatra.
Fidelitas:
Az Európai Unió végre felismerte, hogy az eddiginél keményebben kell kiállni a fiatalokért. Ezt mutatja Navracsics Tibor biztosi jelölése is – áll a Fidelitas közleményéban. Az ifjúsgi szervezet szerint „a jelenlegi külügyminiszter politikusként és egyetemi oktatóként is bebizonyította: képes határozottan küzdeni a fiatal generációkért. Eddigi munkája alapján egyértelmű, hogy jó kézben lesz a magyar és európai fiatalok ügye”. Navracsics Tibor a megfelelő ember a megfelelő helyen – zárul a közlemény.
A biztosokat a kormányok jelölték, a testület jövőbeni munkaszervezését ismertetendő pedig Juncker megjegyezte, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy biztosokká válnak, ezek a politikusok nem az országaikat képviselik. A posztokat nem a tagállamok kapják – tette egyértelművé Jean-Claude Juncker.
Jean-Claude Juncker egy szintén közzétett levélben tudatta hivatalosan Navracsics Tiborral, hogy milyen feladatot szán neki a bizottságban. Mint írja: új feladatai ellátásához az Európai Bizottságnak reformra van szüksége. „A reform változást jelent. Azt akarom, hogy mindannyian bizonyítsuk, hogy nyitottak vagyunk a változásra, és elfogadjuk azt” – áll a levélben.
A hatoldalas dokumentum első felében Juncker azt ismerteti a leendő biztossal, hogyan tervezi megszervezni az egész testület munkáját.
A levél második felében Juncker tudatja Navracsiccsal, hogy oktatásügyi, kulturális, ifjúsági és állampolgársági biztosként a növekedésért, foglalkoztatásért és versenyképességért, továbbá az euróért és a társadalmi párbeszédért, illetve a digitális egységes piacért felelős alelnökök, Jyrki Katainen, Valdis Dombrovskis és Andrus Ansip koordinálja majd azt a területet, amelyet ő irányít.
„Az Ön felelősségi körébe tartozó területek tetemes társadalmi és politikai jelentőséggel bírnak” – írja a magyar külgazdasági és külügyminiszternek a bizottság elnöke. Juncker szerint a válság hatásait tetézi, hogy a tagállamok sok olyan kihívással is kénytelenek szembenézni, amelyek a válság előttről datálódnak, mint például azzal, hogy az oktatási rendszereknek meg kell felelniük a 21. század jelentette kihívásoknak.
„Lényeges az is, hogy eljussunk az állampolgárokhoz, elmagyarázzuk és bizonyítsuk számukra tetteink értékeit – húzza alá Juncker. A bizottság majdani elnöke világossá teszi, hogy azt szeretné, ha Navracsics Tibor hét kiemelt területre összpontosítana. A levélből kiderül, hogy a hivatalba lépését követő három hónapon belül a brüsszeli testület foglalkoztatási, növekedési és versenyképességi csomagot mutat majd be, amelyben Navracsics Tibor hozzájárulására is számít, elsősorban az oktatási infrastruktúrára vonatkozóan.
A luxemburgi politikus a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolását szolgáló úgynevezett európai szemeszterben is számít a magyar politikus munkájára, mert – mint írja – a szemeszter az oktatás modernizálásának eszköze kell, hogy legyen, többek közt a 2020-ra kitűzött stratégiai célok előmozdítása révén.
Juncker azt szeretné, ha a kultúra az innováció katalizátora lenne, s maximálisan hozzájárulna a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, főleg a fiatalok körében, továbbá a kultúra sokszínűségének értékességét hangsúlyozná, és eljuttatná az európai kultúrát olyan közönségekhez, amelyek számára az jelenleg ismeretlen.
Jean-Claude Juncker az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgári biztos feladataként jelöli ki az európai egyetemek kapcsolatépítésének előmozdítását, és az úgynevezett tudásháromszögnek az erősítését, az oktatás, az üzleti és a tudományos szektor együttműködése révén.
„Az Ön felelőssége, hogy folytassa az Európai Innovációs és Technológiai Intézet munkájának vezetését Budapesten, továbbá a bizottság közös kutatási központjáét, amelynek folyamatosan a bizottság szolgálatait kiszolgáló intézménnyé kell válnia” – írja levelében Juncker, aki emellett azt is a magyar politikus feladatául szabja, hogy az ifjúság foglalkoztatásának elősegítése terén támogassa a foglalkoztatási ügyekért felelős biztost, a belga Marianne Thyssent.
Utolsó pontként a bizottság megválasztott elnöke azt írja, erősíteni kell azt, ahogy az uniós közvélemény látja az Európai Unió működését, illetve azt, hogy hogyan készülnek az uniós szakpolitikák.
A hét alelnök közül az EU kül- és biztonságpolitikájáért az olasz Federica Mogherini lesz felelős, akinek a személyéről már az EU legutóbbi, augusztus végi csúcsértekezletén döntöttek a tagállamok vezetői.
Az alelnökök mindegyike valamely fontosabb, több „egyszerű” biztosi portfolió munkáját összehangoló területért lesz felelős. Ők irányítják és egyeztetik az egyes projektek megvalósításában részt vevő biztosi hivatalok munkáját, és a felmerülő új kihívások nyomán szükség esetén módosítják az adott célprojektre tömörült portfóliók összetételét. Az alelnökök feladata lesz az egyes részterületek közötti folyamatos egyeztetés, a korábbiaknál teljesebb együttműködés kialakítása, az intézményrendszer dinamikus működésének biztosítása.
A bizottság tervezett összetételét bejelentő sajtótájékoztatóján Juncker mindazonáltal hangsúlyozta: az új bizottságban nincsenek első- vagy másodrangú biztosok, hanem „csapatvezetők és csapatjátékosok” vannak, akik együtt fognak dolgozni a kollegialitás és a kölcsönös egymásra utaltság szellemében.
„Meg akarom szüntetni a szekértábor-mentalitást, és új, együttműködésen alapuló, a tényleges változásokat segítő munkamódszert szeretnék teremteni” – mondta.
A bizottság első alelnöke, egyben Juncker jobbkeze a holland Frans Timmermans, akinek felelősségi területe a szabályozás javítása, az intézményközi kapcsolatrendszer, a jogállamiság, valamint az unió alapjogi chartájának megvalósulása.
A finn Jyrki Katainen a foglalkoztatás, növekedés, beruházás és versenyképesség ügyeivel foglalkozik. A lett Vladis Dombrovskis az euró, illetve a társadalmi párbeszéd kérdéseivel, az észt Andrus Ansip pedig a digitális egységes piac ügyeivel foglalkozik majd. A szlovén Alenka Bratusek az energiaunió, a bolgár Krisztalina Georgieva a költségvetés és az emberi erőforrások kérdéseiben lesz illetékes.
A további biztosok az eddigiekhez képest számos ponton módosult tevékenységi területeket látnak majd el.
Az osztrák Johannes Hahn az európai szomszédságpolitika és a bővítési tárgyalások ügyeit fogja vinni. A belga Marianne Thyssen lesz a foglalkoztatás, a szociális ügyek, a képességek és a munkaerő-mobilitás biztosa.
A francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért lesz felelős. A román Corina Cretu a regionális politika, a svéd Cecilia Malmström a kereskedelem, a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügy és élelmiszer-biztonság, a spanyol Miguel Arias Canete az éghajlatváltozás és az energiaügy felelőse lesz.
A görög Dimitrisz Avramopulosz kapta a migrációt és általában a belügyeket, a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért, a lengyel Elzbieta Bienkowska pedig a belső piac, az ipar, a vállalkozások, azon belül a kis- és középvállalatok ügyeiért felel majd. Az ír Phil Hogan lesz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, a cseh Vera Jourová az igazságügyet, a fogyasztóvédelmet és a nemek egyenjogúságát fogja felügyelni. A horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködés és fejlesztés, a portugál Carlos Moedas a kutatás, tudomány és innováció, a német Günther Oettinger a digitális gazdaság és társadalom, a szlovák Maros Sefcovic a közlekedés és űrkutatás, a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítség és válságkezelés, a máltai Karmenu Vella a környezetvédelem, hajózás és halászat, a dán Margarethe Vestager pedig a versenyügy biztosa lesz.
Jean-Claude Junckert július közepén választotta meg az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács jelölése alapján. Ezt követően Juncker az uniós tagállamok kormányaihoz fordult, akiknek legalább egy-egy jelöltet kellett javasolniuk a majdani brüsszeli bizottságba. A magyar kormány Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi, jelenlegi külügyminisztert jelölte.
Juncker a múlt hét folyamán mind a 27 biztosjelölttel személyesen tárgyalt brüsszeli irodájában, hogy meggyőződjön arról, a jelöltek megfelelnek az uniós szerződésben rögzített követelményeknek. A szerződés szerint ugyanis az Európai Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.
Juncker a múlt héten küldte meg a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsnak a biztosjelöltek neveit jóváhagyásra, amely még aznap el is fogadta a 27-ek listáját. A feladatok, tárcák szerdai kihirdetését követően a kijelölt biztosokat az Európai Parlament illetékes szakbizottságai hallgatják meg, majd az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kell szavazniuk arról, hogy támogatják-e a testület egészét. Ha az EP többsége támogatja a Juncker-bizottságot, a tanács formálisan is kinevezi a testületet, amely ezt követően hivatalba is léphet.
Az Együtt–PM szerint az, hogy Navracsics Tibort Európai Unió oktatásügyi, kulturális ifjúsági és állampolgári biztosának jelölték, azt is jelenti, hogy nem veszik komolyan a magyar jelöltet, mert csupa olyan feladat jut neki, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. A Demokratikus Koalíció véleménye szerint az új Európai Bizottságban Navracsics Tibor a leggyengébb posztot kapja azzal, hogy oktatási és kulturális biztosnak jelölték. A Jobbik szerint Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúság és állampolgársági biztosi jelölése jól mutatja a magyar diplomácia súlyát, lobbierejét, illetve ezek hiányát.
