A No thanks – Köszönjük, de nem kérünk belőle – a skót függetlenségellenes kampányt irányító Better together (Jobb együtt) szerveződés hivatalos jelszava. Az óriásplakát egy legelő közepéről tudatja a vonat utasaival, hogy a jövő csütörtökön esedékes függetlenségi népszavazás kampányának célegyenesébe forduló Skóciában vannak.
A legújabb közvélemény-kutatási adatok viszont arra vallanak, hogy rohamosan emelkedik azoknak a skót választóknak a száma, akik a Better together jelszavával ellentétben mégiscsak kérnének a függetlenségből. A legfrissebb felmérés, amelyet a YouGov közvélemény-kutató cég végezett el a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív brit lap megbízásából, már egyenesen azt mutatta ki – a népszavazási kampány kezdete óta elsőként –, hogy a függetlenség hívei többségben vannak.
Ez természetesen csak egy a számos felmérés közül, és több más cég továbbra is azt jelzi, hogy az elszakadást ellenzők vannak többségben.
Glasgow-ban, a legnagyobb skót városban azonban jól láthatók a független Skócia eszméje iránti vonzódás megnyilvánulásai. A kirakatokban egymást érik a Come on Scotland feliratú lelkesítő plakátok, sok autó rendszámának sarkában nem az Európai Unió csillagaival ölelt GB, hanem a SCO országjelzés virít a Skócia mártír védőszentje, Szent András fehér keresztjével ellátott kék skót zászlón, a Glasgow Central főpályaudvartól sugárútszerűen szétszaladó bevásárlóutcákon pedig gyakoriak a kék „harci” színekre pingált arcok.
A függetlenségpárti kampányt irányító Yes Scotland szervezet az egyik legmegbecsültebb brit nemzeti intézménynek tekintett állami egészségügyi szolgálat, az NHS csaknem azonos kiejtésű nevével játszik az „NHyeS” feliratú plakátokon, amelyek arra intik a skótokat, hogy csak akkor hiúsíthatják meg az ingyenes NHS állítólagos – bár Londonban rendre cáfolt – privatizációs terveit, ha igennel szavaznak Skócia elszakadására, és így megszabadulnak a Konzervatív Párt vezette brit kormánytól is.
A függetlenségellenes kampány irányítói ugyanakkor arra figyelmeztetik Skócia lakóit, hogy nemcsak az angoloktól, de a jelenlegi akadálytalan belső utazás lehetőségétől is „megszabadulnának”, ha az elszakadásra voksolnak szeptember 18-án. Ed Miliband, az ellenzéki brit Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje Glasgow-ban rendezett kampánygyűlésén egyenesen őrposztokkal és határkerítéssel ellátott jövőbeni skót–angol határ lehetőségéről beszélt, felidézve, hogy ha Skócia önálló országként csatlakozik az EU-hoz, akkor kötelező lesz számára a belépés a belső uniós határokat lebontó schengeni övezetbe is. Ennek Nagy-Britannia nem tagja, és a brit határátkelőknél az EU-társállamokból érkezők útlevelét is alaposan ellenőrzik. Ebből tehát – Miliband érvelése szerint – logikusan következik, hogy Skócia függetlenné válása esetén a skót–angol határ is ellenőrzött, tényleges országhatárrá válik.
Ez mindazonáltal távoli és teoretikus jövőkép, hiszen sokan még azt is megkérdőjelezik, hogy Skóciát egyáltalán felvennék-e az Európai Unióba önálló tagállamként.
Elhangzottak viszont olyan figyelmeztetések is, amelyek a függetlenség rövid távú, tényleges és komoly pénzügyi költségeire intik a skót választókat.
Douglas McWilliams professzor, az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elnöke – aki maga is skót – az MTI-vel hétfőn ismertetett tanulmányában közölte: a ház becslése szerint a független skót állam megteremtésének közvetlen és azonnali induló költsége 2,4 milliárd font (több mint 950 milliárd forint) lenne, ami jelentős költségvetési terhet róna az alig 5 milliós ország kormányára.
Mindemellett a CEBR számításai szerint a skót kormánynak 9 milliárd font (3600 milliárd forint) névértékben új kötvényeket is ki kellene bocsátania kötelezettségei refinanszírozására, és nyilvánvaló, hogy a skót függetlenség gondolatával nemigen rokonszenvező adósságpiaci befektetők jókora kockázati felárra tartanának igényt – abban az esetben, ha egyáltalán megvennék az új ország állampapírjait.
McWilliams professzor szerint mindezek figyelembe vételével előállhat az a „mélyen ironikus” helyzet, hogy Skócia már függetlensége első napján a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat.
A tudós közgazdász arra hívja fel a No thanks kampányjelszót üres riogatásnak tartók figyelmét, hogy függetlenné válása esetén Skóciára legalább öt olyan kemény év vár gazdasági szempontból, amilyent az ország a két világháború közötti időszak óta nem élt át.
