Moszkva: Kiforgatták Putyin szavait

Kiragadták szövegkörnyezetéből az orosz elnök mondanivalóját – közölte a Kreml; eközben Moszkva és a NATO is egymásra hivatkozva fegyverkezhet.

Usakov szerint túllép a diplomáciai gyakorlat keretein José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének pontatlan idézete. „Ez nem korrekt, és túllép a diplomáciai gyakorlat keretein. Nem méltó egy komoly politikushoz” – idézte a RIA Novosztyi hírügynökség Usakovot, aki azonban azt nem részletezte, hogy az orosz elnök pontosan miként fogalmazott.

A Spiegel Online német hírportál hétfőn brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz államfő Barrosóval folytatott telefonbeszélgetésében azt mondta, hogy „két héten belül beveszi Kijevet, ha úgy akarja”. A német lap szerint Putyin ezzel fejezte ki azt a véleményét, hogy az EU-nak nem kellene őt provokálnia az uniós szankciók kiterjesztésével. A beszélgetést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, aki magyarázatot akart kérni az orosz elnöktől orosz katonák határon átnyúló, Ukrajna délkeleti régióját érintő tevékenységére. A La Repubblica című olasz lap szerint Barroso a szombati uniós csúcson számolt be a beszélgetésről, amit brüsszeli források megerősítettek a Spiegel Online-nak.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség kedden idézte Vlagyimir Csizsovot, Moszkva uniós nagykövetét, aki jelezte: az orosz elnöki hivatal egyaránt rendelkezik a Putyin és Barroso közötti telefonbeszélgetés írásos rögzítésével és hangfelvételével, ezeket Moszkva kész nyilvánosságra hozni, hogy sikerüljön eloszlatni minden félreértést. A nagykövet is hangsúlyozta, hogy a Putyinnak tulajdonított, felháborodást keltő mondatot kiragadták eredeti szövegkörnyezetéből.

Jurij Usakov ismételten cáfolta azokat a kijevi és nyugati bejelentéseket, hogy Oroszország csapatokat vezényelt Ukrajna keleti részébe, ahol súlyos harcok dúlnak az ukrán fegyveres erők és a Moszkva-barát szakadárok között. Usakov felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy Moszkvában ezt már számtalanszor cáfolták.

Az orosz hírügynökségek ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy Andrej Kelin, Oroszország EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője is azt mondta a minap, hogy a múlt héten és azelőtt is elhangzottak ilyen vádak, és ezeknek semmi értelme sincsen, Moszkva már megcáfolta őket. Vlagyimir Csizsov, Moszkva uniós nagykövete pedig azt mondta ezzel kapcsolatosan, hogy Kijev minden fontos uniós találkozó előtt bedob a tömegtájékoztatásba hasonló álhíreket.

Az ukrajnai válságnak nincs katonai megoldása – jelentette ki kedden Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki a Nyugatot is figyelmeztette a háború továbbterjedésének veszélyeire, válaszul arra, hogy az észak-atlanti szövetség jelenlétének megerősítésére készül Kelet-Európában.

„Az Európai Unió, az amerikaiak és a nyugati országok többsége nagyon komoly vitát folytat arról, hogyan reagáljanak” az ukrajnai orosz beavatkozásra – emlékeztetett a világszervezet Új-Zélandon tartózkodó vezetője. „Meg kell érteni, hogy nincs katonai megoldás. A legbiztosabb út egy politikai megoldást célzó politikai párbeszéd” – jelentette ki a főtitkár, aggodalommal szólva arról, hogy a helyzet veszélyessége és kaotikus jellege milyen hatással lehet a régióra és az egész világra.

Ban Ki Mun kijelentését a NATO szeptember 4–5-i walesi csúcstalálkozója elé időzítette, ahol a 28 tagország vezetői megvitatják majd, milyen választ adnak Oroszországnak az ukrajnai válságban tanúsított magatartására, illetve hogy az milyen veszélyt hordoz a szomszédos, szövetséges országokra, a balti államokra, Lengyelországra, Bulgáriára és Romániára.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár hétfői, brüsszeli sajtóértekezletén arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni agresszív orosz fellépés nyomán a jövőben az eddiginél láthatóbb lesz a NATO jelenléte a keleti tagországokban.

Oroszország módosítja katonai doktrínáját, és ebben a NATO bővítése és az ukrán válság is közrejátszik – közölte az orosz biztonsági tanács egyik vezetője a RIA Novosztyi hírügynökséggel. Mihail Popov a kedden megjelent interjúban azt mondta, hogy a módosításra elsősorban az úgynevezett „arab tavasz”, a szíriai fegyveres konfliktus és az ukrán helyzet miatt megjelent új katonai veszélyek miatt van szükség. Ennek része lesz az is, hogy a műszaki eljárásokat tekintve hadászati és fegyvergyártásukat függetlenítsék a külföldi előállítástól.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács tisztviselője úgy vélte, hogy Moszkva és a NATO között nem sikerült egyenlőségen alapuló párbeszédet kialakítani. Szerinte Oroszországtól folyton egyoldalú engedményeket várnak partnerei a nemzetközi kapcsolatok számos kérdésében; Mihail Popov nehezményezte, hogy szerinte Oroszország ellen példa nélkül álló propaganda hadjárat folyik, amelyben országát céltudatosan ellenségnek, a Kreml politikai irányvonalát pedig NATO-ellenesnek tüntetik fel. A NATO-csúccsal kapcsolatban közölte: a tervek arra utalnak, hogy a Nyugat folytatja a Moszkvával való viszony kiélezését.

Az ukrajnai konfliktus miatt több mint félmillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön, legalább 260 ezer a belső menekültek száma, míg a többi Oroszországban keresett menedéket – közölte kedden Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága; amely szerint Ukrajnában 190 ezer volt a belső menekültek száma. A szervezet szóvivője arról is beszámolt, hogy az orosz hatóságok számításai szerint az országban 260 ezer, Ukrajnából érkezett ember keresett menedéket vagy kért menekültstátust.