A döntés nemcsak a román légtérben felváltva járőrszolgálatot teljesítő külföldi repülőgépekre vonatkozik, hanem az ezeket kiszolgáló személyzetre: a román elnök szerint kétszáz külföldi katona és hadmérnök érkezhet az országba.
A nemzetbiztonsági testületként működő tanácsot azért hívták össze, hogy hivatalos döntést hozzon a szeptember 4–5-i walesi NATO-csúcstalálkozón képviselendő román álláspontról, amelyet több mint két hónapos egyeztetés előzött meg a bukaresti elnöki hivatal, a védelmi és külügyminisztérium között.
A CSAT azt is elfogadta, hogy Románia koordináló szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtandó, kibernetikai támadások elleni védelmet szolgáló támogatási alap kezelésében. Ez az Ukrajnával kapcsolatos négy NATO-program egyike – jegyezte meg a román elnök.
Románia a szövetség teljes keleti határának megerősítését sürgeti, tehát nem csak az északkeleti határszakaszét – mondta Basescu. Ez azt jelenti, hogy Románia szeretne a NATO állandó riasztási és gyorsreagálási rendszerének részévé válni – tette hozzá.
Utalt arra, hogy a NATO az Oroszországgal kötött partnerségi szerződésben azt vállalta, hogy nem telepít állandó katonai támaszpontokat a szövetség keleti határára. Basescu szerint elemezni kell, hogy ragaszkodik-e a NATO ehhez a partnerséghez, amikor Oroszország felrúgja a nemzetközi szerződéseket és nem tartja tiszteletben az európai határokat.
A védelmi szövetség tanácskozását a walesi Newportban tartják, fő témája pedig az ukrajnai helyzet lesz, de a tagállamok vezetői áttekintik majd a többi konfliktustérség kérdéseit is. A walesi csúcs részvevői tanácskozni fognak azon országok képviselőivel, amelyek partnerségi kapcsolatot ápolnak a NATO-val.
