Nincs már több ukrán katona Ilovajszkban

Ilovajszknál legalább 107 ukrán katona és több mint 300 orosz fegyveres vesztette életét.

A tárcavezető adatai szerint Ilovajszknál legalább 107 ukrán katona és több mint 300 orosz fegyveres vesztette életét. A Kreml továbbra is tagadja, hogy az orosz fegyveres erők állományban lévő tagjai részt vennének a kelet-ukrajnai harcokban.

A Doneckhez vezető útnál fekvő, stratégiai fontosságú település fölötti ellenőrzésért augusztus 18-án törtek ki súlyos harcok a Kijev által terrorellenesnek nevezett kormányerők és az – ukrán források szerint – orosz csapatok által megtámogatott Moszkva-barát szakadárok között. A terrorellenes erők ostromgyűrűbe kerültek. Augusztus 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak „humanitárius folyosót”, amelyen az ukrán katonák sértetlenül visszavonulhatnak Ilovajszktól. Augusztus 30-án az ukrán fegyveres erők tagjai elindultak a kijelölt folyosón, de tüzet nyitottak rájuk.

Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő hétfőn azt írta a Facebook-oldalán, hogy időnként egymást lövik a szakadárok és az orosz katonák, ami hadműveleteik rossz összehangoltságának tudható be. A „baráti tűzre” példaként hozta fel, hogy a Doneck megyei Debalceve településnél a szeparatisták tüzérsége lőtte az egyik orosz felderítő-diverziós egységet.

A szakértő értesülései alapján a hét végén a tűzszünet ellenére a szeparatisták és az orosz fegyveresek legalább negyvenszer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira, illetve civil célpontokra, lakóházakra. Különösen feszült a helyzet a megyeközpontokban, Doneck és Luhanszk városokban, valamint Debalceve településen, amely nemrég még az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt állt.

A lengyel belügyminisztérium térítésmentesen „stratégiai rendeltetésű” felszerelést szállítana Ukrajnának – közölte hétfőn a Rzeczpospolita című napilap. Az újság a szerződéstervezet szövegére hivatkozva közölte, hogy az ukrán belügyi tárca alá tartozó erőknek szánt rendőrségi felszerelésről van szó. A napilap a lengyel belügyminisztérium sajtóirodájára hivatkozva azt is közli, a szállítmány összetételéről még tárgyalni fog a két ország belügyi tárcája.

A cikk szerzője szerint a szerződéstervezetben szereplő „stratégiai rendeltetésű felszerelés” alatt fegyver vagy kettős, polgári és katonai rendeltetésű berendezések értendők. Az ukrán belügyi tárca alárendeltségében álló, a terrorellenes műveletben is részt vevő Nemzeti Gárda júliusban golyóálló mellényeket és sisakokat rendelt Lengyelországtól, ezt a felszerelést azonban nem térítésmentesen kapta Ukrajna.

A Rzeczpospolita úgy tudja, hogy az Ukrajnával kötendő szerződéshez hasonló megállapodás készül Moldovával is, amely ugyancsak fenyegetve érzi magát az oroszbarát Dnyeszteren túli terület rendezetlen jogi helyzete miatt.

Az orosz és az ukrán média arról adott hírt, hogy egy EBESZ-megfigyelőket szállító gépkocsi aknatűz alá került Doneck mellett. Ezt a szervezet egyik képviselője közölte hétfőn. Elmondta, hogy az autó öt utasa közül senkinek sem esett baja. Az EBESZ-megfigyelők folytatják munkájukat Doneckben – tette hozzá.

Közben Washingtonba érkezett egy küldöttség tagjaként Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes belügyi alakulat parancsnoka, hogy amerikai politikusokkal folytasson tárgyalásokat az ukrán hadseregnek nyújtandó katonai segítségről. Erről maga a parancsnok számolt be hétfőn Facebook-oldalán.

A Krímben tartott választások az orosz hatalom törvényességét bizonyították – értékelte a félsziget parlamentjének és a szevasztopoli városi közgyűlés képviselőinek megválasztását Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő egy hétfői tanácskozáson. A politikus az Orosz régiók című moszkvai médiafórumon azt mondta: „Nem fontos, ki ért el jobb eredményt, a választási kampány minden résztvevője megmutatta nekünk és szomszédjainknak, hogy az orosz hatalom törvényes eljárásokon nyugszik”. A krími választásokon az Oroszországban kormányzó párt képviselői szerezték meg a szavazatok döntő többségét.

Az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet és az ott található Szevasztopolt a március 16-án tartott népszavazást követően csatolták Oroszországhoz.

Nemzetközi hadgyakorlat kezdődött hétfőn a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) mellett tizenöt ország, köztük az Egyesült Államok részvételével – közölte az ukrán hadsereg. A Rapid Trident–2014 fedőnevű hadgyakorlat egy Lemberg melletti gyakorlótéren zajlik, és szeptember 26-ig tart. Tizenöt ország mintegy 1300 katonája vesz részt rajta.

Az amerikai hadsereg európai erőinek parancsnoksága közölte, hogy ukrán és amerikai katonákon kívül többek között bolgár, kanadai, grúz, német, brit és lengyel katonák is gyakorlatoznak. Házilag készített robbanószerkezetek hatástalanítását, konvojok kísérését gyakorolják, együtt járőröznek, a hét vége felé pedig humanitárius segítségnyújtással is fognak foglalkozni.

A BP olajipari óriáscég volt vezérigazgatója szerint globális olajellátási szűkösséget okozhatnak az ukrajnai válság miatt Oroszország ellen foganatosított amerikai és európai szankciók. Tony Hayward, aki 2010-ig állt a BP élén, és jelenleg a Glencore globális nyersanyagpiaci konglomerátum elnöke, a Financial Times című londoni üzleti napilapnak nyilatkozva kijelentette: ha az orosz energiahordozó-kitermelő cégeket kitiltják a tőkepiacokról és korlátozzák hozzáférésüket a nyugati olajipari technológiához, az az orosz olajkitermelési beruházások visszaesését fogja eredményezni, és így hosszú távon károsítja a globális nyersolajellátást. Hayward szerint az amerikai palaolaj-kitermelés robbanásszerű bővülése jelenleg elfedi a növekvő globális olajellátási kockázatokat.