David Cameron brit miniszterelnök a héten mindenesetre arra fogja figyelmeztetni a skót választókat, hogy ha a függetlenségre szavaznak, akkor „nem lesz visszaút”. Cameron hétfői skóciai kampánybeszédében az előzetesen ismertetett részletek szerint kijelenti majd: ha a skótok igennel voksolnak az elszakadásra, akkor „Skócia és az Egyesült Királyság útjai örökre szétválnak”.
A Panelbase közvélemény-kutató által a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap számára elvégzett legfrissebb vizsgálat gyakorlatilag holtversenyt jelez: a cég felmérése szerint – a bizonytalan szavazók kiszűrésével számolva – jelenleg 50,6 százaléknyian voksolnának a brit unió fenntartására, 49,4 százaléknyian Skócia elszakadására.
Egy másik országos közvélemény-kutató, az ICM – amely a The Sunday Telegraph című, szintén konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából végzett felmérést – ugyanakkor eddig soha nem mért, 8 pontos előnyt mutatott ki a függetlenségpárti tábornak: e cég vizsgálata szerint az elszakadást a választók 54 százaléka támogatná, 46 százalék ellenezné.
Két másik cég viszont – az Opinium, amely a The Observer című baloldali vasárnapi brit lap számára végezte el a felmérést, illetve a Survation, amely a függetlenségellenes kampányt irányító Better Together (Jobb együtt) szervezet megbízásából kérdezte a választókat – az elszakadást ellenzők 6, illetve 8 százalékpontos támogatottsági előnyét mérte. Ebben a helyzetben mindkét tábor saját győzelmét jósolja.
Alistair Darling volt brit pénzügyminiszter, a Better Together vezetője edinburgh-i kampányrendezvényén közölte: tudja, hogy a függetlenségellenes tábor győz a csütörtöki népszavazáson. Darling szerint ebben „senkinek nem kell kételkednie, hiszen látjuk a jó közvélemény-kutatási számokat”.
Alex Salmond skót miniszterelnök a The Observernek nyilatkozva ugyanakkor kijelentette: bízik abban, hogy a függetlenségellenes táborból elégséges szavazót át tud csábítani a csütörtöki referendumig.
Salmondot megszólaltatta a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsora is; az interjú elsősorban a font további használatára, illetve a független Skócia EU-tagságának kilátásaira összpontosított.
A font megosztásának esélyeiről a skót miniszterelnök kijelentette: várakozása szerint – London jelenlegi hivatalos elzárkózása ellenére – a népszavazás után ebben a kérdésben „a józan ész” kerekedik majd felül és sikerül majd megállapodni a font közös használatáról a brit kormánnyal. Salmond szerint ugyanis a referendum megtartása után „már elenyésznek azok az ösztönzők”, amelyek jelenleg azt diktálják, hogy a brit kormány akadályokat gördítsen Skócia függetlenné válása elé.
A skót kormány kétoldalú megállapodással szeretné megtartani a fontot fizetőeszközéül Skócia függetlenné válása esetén is. London azonban a népszavazási kampány első pillanatától folyamatosan és mereven elzárkózik attól, hogy hivatalosan valutaunióra lépjen a független Skóciával, arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia nem vállalhatja magára „egy külföldi ország” pénzügyi-költségvetési kockázatait.
A vasárnapi BBC-interjúban Skócia EU-tagsági esélyeiről Alex Salmond azt mondta: a népszavazás után másfél évig fog tartani a szétválási folyamat, és ez bőven elégséges idő ahhoz, hogy megállapodásra lehessen jutni Skócia önálló EU-tagságának feltételeiről.
Salmond szerint Skócia EU-felvételét több szám is indokolja: az ötmilliós skót lakosság mindössze 1 százaléka az unió népességének, ám Skócia területi vizei adják az EU-tagállamok által halászott teljes tengeri halmennyiség 20 százalékát, emellett Skóciában található az unió teljes megújulóenergia-kapacitásának 25 százaléka és az EU teljes kiaknázható nyersolajtartalékának 60 százaléka. „Nem hiszem, hogy az EU-ban bárki ki akarná rekeszteni a halban, megújuló energiában és olajban gazdag Skóciát” – mondta a BBC-nek Alex Salmond.
Uniós részről azonban ezt nem tekintik ennyire magától értetődőnek. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke, José Manuel Barroso a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból vált ki, önállóan csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. „Roppant nehéz lenne elérni, sőt lehetetlennek is bizonyulhat” az egyhangú jóváhagyás elérése ilyen esetben – fogalmazott nagy feltűnést keltő és skót kormánypárti politikusok által azóta is élesen bírált nyilatkozatában az Európai Bizottság elnöke.
Alex Salmond a vasárnapi BBC-interjúban megerősítette: a skót kormány azt szeretné, ha II. Erzsébet királynő maradna a független Skócia alkotmányos államfője. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a jelenlegi brit uralkodóra, hanem „utódaira” is vonatkozik.
Harry herceg, a királynő unokája ugyanakkor komoly feltűnést keltve egyértelmű utalást tett arra, hogy reményei szerint Skócia a jövőben is az Egyesült Királyság része marad. Harry a maradandó sérüléseket szenvedett brit és nemzetközösségi katonák megsegítésére általa kezdeményezett nagyszabású éves nemzetközi sportrendezvény, az Invictus Games vasárnapi záróünnepsége előtt kijelentette: szeretné, ha a jövő évi Invictus-játékokat is az Egyesült Királyságban tartanák, „például Glasgow-ban”.
