Ursula von der Leyen meglepetésszerűen aznap érkezett az észak-iraki kurd autonóm terület központjába, Erbílbe néhány órás látogatásra. Érkezése után Maszúd Barzani kurd elnökkel tárgyalt. A védelmi miniszter látogatása néhány órával követte a német fegyverszállítások megkezdését Észak-Irakba.
Németország mintegy 10 ezer kurd harcost (pesmerga) fog felfegyverezni egyebek között géppisztolyokkal, páncélöklökkel és kézi tankelhárító rakétákkal. A teljes szállítmány 600 tonna lesz, a fegyvereken kívül harci járműveket is tartalmaz, értéke eléri a 70 millió eurót. Az első, már útnak indított tételben 50 páncéltörő rakéta, 520 géppisztoly és 20 géppuska van. Berlin ezenkívül 40 ejtőernyőst is Észak-Irakba vezényelt, akik segíteni fognak a pesmergák fegyverhasználatra való kiképzésében. Emellett 30 kurd fegyverest Németországban fognak kiképezni a bonyolultabb fegyverrendszerek használatára. Németország a kurd haderő legfontosabb fegyverszállítója.
Barzani a német tárcavezetővel folytatott tárgyalás után kijelentette, hogy az iraki kurdok még több és korszerűbb fegyvert kérnek a nemzetközi közösségtől az Iszlám Állam ellen folytatott harcukhoz. Eddig a pesmerga hadsereg elsősorban „klasszikus fegyvereket” kapott – mondta. „Ha a szükséges fegyverek a kezükben lesznek, más támogatást nem kérünk” – hangsúlyozta. Hozzátette: nem kértek senkitől szárazföldi csapatokat, de ha érkezne ilyen felajánlás, nem fogják visszautasítani.
Von der Leyen látogatása Erbílben néhány óráig tart. Programján szerepel egy kiképző létesítmény megtekintése, ahol a kurd harcosokat oktatják a fegyverhasználatra. Tervez egy találkozót Basár Matte Varda káld érsekkel, az IÁ által üldözött keresztény felekezet főpapjával is.
Az Iszlám Állam megsérti az iszlám alapelveit azzal, hogy más vallási közösségek tagjait gyilkolja és üldözi – szögezte le a dzsihadista szervezet vezetőjének címzett nyílt levélben több mint 120 szunnita vallástudós (ulema).
A csütörtökön megjelent dokumentumban az ulemák – köztük különböző vallási intézetek vezetői, tanárai és a legmagasabb rangú vallási méltóságok (muftik) is – a világ minden tájáról arra emlékeztették Abu Bakr al-Bagdadit, az IÁ önhatalmúlag kikiáltott kalifáját, hogy az iszlám tiltja az ártatlanok, köztük diplomaták, újságírók és humanitárius munkások életének kioltását. A vallástudósok a Korán verseire hivatkozva rámutattak arra, hogy az iszlám vallás nem engedi a keresztényeknek vagy bármilyen más monoteista vallás követőinek, köztük az IÁ agressziójától legjobban szenvedő jazidi közösségnek a bántalmazását. A dzsihádról, vagyis az iszlám szent háborúról szólva leszögezték: az egy „defenzív háború”, amelyet úgy lehet véghezvinni, hogy az ember közben szem előtt tartja „az ügyet, a célt és a helyes magatartási normákat”.