Tovább folyik a vér Ukrajnában

A fegyvernyugvás ellenére komoly harcok dúlnak.

A „terrorellenes” művelet sajtóközpontjának szombaton kiadott közleménye szerint a tűzszünet ellenére továbbra is feszült a helyzet a kelet-ukrajnai hadművelet övezetében, az elmúlt egy nap alatt az oroszbarát szakadárok Doneck megyében 24 településnél hajtottak végre tüzérségi támadást az ukrán erők állásai és ellenőrzőposztjai ellen. A Luhanszk megyei Makarov településnél aknavetőkkel és Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ukrán erők állásait. A donecki repülőtéren lévő ukrán katonai állások ellen is folyatódnak a szeparatisták támadásai.

Válaszul a „terrorellenes” erők „megsemmisítettek” az elmúlt 24 órában 40 szakadár fegyverest, egy Grad rakéta-sorozatvetőt és két ágyút. A hadműveleti parancsnokság hangsúlyozta, hogy az ukrán kormányerők tartják magukat a tűzszünethez, és csak az állásaik elleni támadásokra válaszolnak, és készek betartani a szombati minszki egyezséget.

Előző nap az ukrán kormányzat, az oroszbarát szakadárok és Oroszország képviselőinek újabb minszki találkozóján megállapodás született arról, hogy a nehézfegyverek kivonásával 30 kilométeres fegyvermentesített övezetet hoznak létre a térségben. A zóna fő rendeltetése az, hogy elválassza egymástól a szeparatista fegyvereseket és a kormányerőket.

A megállapodás annak érdekében született, hogy megszűnjenek a szeptember 5-én kötött tűzszüneti egyezmény megsértései, és biztosítsák a fegyvernyugvás tartósságát.

Közben a donecki városvezetés közzétette, hogy vasárnapra virradóra egy tüzérségi támadásban két civil szenvedett repeszektől sérüléseket.

Médiajelentések szerint a hétvégén immár a harmadik orosz, úgynevezett segélykonvoj hatolt be engedély nélkül Oroszországból Ukrajnába. A mintegy 200 Kamaz teherautóból álló járműoszlop szombaton lépte át a határt, és már vissza is tért orosz területre. A teherautók Moszkva állítása szerint segélyt szállítottak a harcok sújtotta donyec-medencei települések lakóinak. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) előző nap közölte, hogy Ukrajna semmilyen hivatalos dokumentumot nem kapott a segélyszállítmány tartalmáról és a konvoj útvonaláról.

Az első, mintegy 260, fehérre festett Kamazból álló orosz segélykonvoj augusztus 22-én hatolt be a szakadárok ellenőrzése alatt álló izvarinei átkelőnél Ukrajna területére, nem várva meg, míg az ukrán vámosok és határőrök befejezik a szállítmány ellenőrzését és a belépés engedélyezését. A második, 216 teherautóból álló konvoj szeptember 13-án lépte át az ukrán határt szintén szeparatisták által ellenőrzött területen.

Nem megerősített kijevi feltételezések szerint a segélykonvojok ukrán hadiüzemekből vittek el gyártósorokat, valamint a harcokban elesett orosz katonák holttesteit szállítják vissza Oroszországba. Moszkva továbbra sem ismeri el, hogy harcolnak állományban lévő orosz katonák a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán, ugyanakkor az orosz média is közölt olyan híreket, amelyek szerint Voronyezsben, Pszkovban és más oroszországi településeken állítólag titokban temettek el Ukrajnában elesett orosz katonákat. A kijevi külügyminisztérium felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a segélykonvojokkal való provokációkkal.

Az ukrán kormány eközben újabb 235 millió hrivnyát, azaz mintegy 4,7 milliárd forintot különített el az Ukrajnának nyújtott európai uniós forrásokból az orosz határ fallal történő elkerítésére. Korábban,  szeptember 12-én 100 millió hrivnyát, körülbelül kétmilliárd forintot már előirányzott Kijev az ukrán–orosz határvédelem erősítésére.