Porosenko a tűzszünet bejelentését követő első nyilatkozatában azt mondta, a fegyvernyugvást hatékony nemzetközi felügyeletnek kell biztosítania. Hangsúlyozta, hogy „minden lehetségest, sőt a lehetetlent is meg kell tenni, hogy véget érjen a vérontás” Kelet-Ukrajnában.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hivatalosan is megerősítette az ukrajnai fegyvernyugvási jegyzőkönyv aláírását. Petro Porosenko ukrán elnök pedig arra utasította a hadsereg parancsnokait, hogy helyi idő szerint 18 órától szüntessék be a tüzet.
A fegyvernyugvásról szóló jegyzőkönyv a harcoló felek között közvetítő, Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport ülésén született meg, bár az egyezség tágabb kérdéseiről Porosenko már korábban megegyezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A megállapodás részletei egyelőre nem ismertek. Az Interfax hírügynökség értesülései szerint a jegyzőkönyv tizennégy pontból áll, és egyebek mellett tartalmazza a tűzszünet ellenőrzésének részleteit, valamint rendelkezik a két oldal közti fogolycseréről is.
A foglyokat akár már szombaton szabadon engedhetik a Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői által Minszkben tető alá hozott tűzszüneti egyezség alapján – vélte Petro Porosenko a walesi Newportban adott nyilatkozatában. Az ukrán elnök a NATO- csúcs helyszínén újságíróknak elmondta: a megállapodás tizenkét lépésben határozza meg az ukrán válság rendezését.
Ezek közé tartozna, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk – többségében orosz nyelvű – megyékben biztosítanák a hatalom jelentős decentralizációját, ez a térség gazdasági önállóságot kapna, ezen kívül e megyék a jövőben a maguk belátása szerint választhatnák meg, mely nyelvet akarják hivatalosan használni. A politikai rendezés része lenne az amnesztia is – tette hozzá. Reményének adott hangot, hogy a megállapodás keretében végrehajtandó fogolycserére akár már szombaton sor kerülhet, így egyaránt szabadon engednék a fogságba esett ukrán katonákat és a szeparatistákat.
„Roppant elégedett vagyok” – mondta Porosenko, aki szerint a minszki megállapodás alapja lehet az eddig több mint 2600 halálos áldozatot követelő válság megoldásának.
A fegyvernyugvásról szóló jegyzőkönyv a harcoló felek között közvetítő, Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport ülésén született meg, bár az egyezség tágabb kérdéseiről Porosenko már korábban megegyezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„A fegyvernyugvás olyan megegyezésen alapul, amely a Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésem során született” – mondta Porosenko, aki úgy fogalmazott: most már az orosz elnökkel „közösen osztozik a felelősségen” azért, hogy a tűzszünet tartós legyen.
A Kreml üdvözölte a tűzszünetet; az orosz államfő szóvivője, Dmitrij Peszkov elmondta: Moszkva reméli, hogy a felek pontosan végrehajtják a dokumentumban foglaltakat, és abban is bízik, hogy a felek folytatják a tárgyalásokat az ukrán válság teljes rendezéséig.
A NATO reméli, hogy a Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelők közötti tűzszünet egy „építő jellegű politikai folyamat kezdetét jelenti” – reagált Anders Fogh Rasmussen főtitkár.
A Reuters forrása szerint az egyezség értelmében a két fél fegyveres erői jelenlegi állásaikon maradnak a tűzszünet alatt, amelyet az EBESZ megfigyelői fognak felügyelni. A brit hírügynökség arra is emlékeztetett, hogy az e heti tárgyalások során felmerült egy kelet-ukrajnai humanitárius korridor létrehozása, valamint a konfliktus által lerombolt területek újjáépítésének megkezdése is, így vélhetően ez is a jegyzőkönyv része lesz.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a kijevi kormány ülésén azt mondta a bejelentés előtt, hogy a megállapodásnak három elemet kell tartalmaznia: a fegyvernyugvást, az „orosz erők és az orosz banditák és terroristák” kivonását Ukrajnából, illetve az ukrán-orosz államhatár helyreállítását.
Jacenyuk egyúttal hangsúlyozta, attól tart, hogy Oroszország meg fogja szegni a tűzszünetet, ezért biztosítékokra, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatására van szükség a béke betartatásához.
A kelet-ukrajnai szakadár erők megerősítették a tűzszüneti jegyzőkönyv aláírását. Olekszandr Zaharcsenko, a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke azt mondta, az egyezség „lehetőséget ad nemcsak a civilek, hanem azok életének megmentésére is, akik fegyvert ragadtak, hogy megvédjék földjüket és eszméiket”.
Ugyanakkor a másik kelet-ukrajnai szakadár entitás, a Luhanszki Népköztársaság vezetője, Igor Plotnickij újságíróknak azt mondta, hogy a tűzszünet ellenére továbbra is el akarnak szakadni Ukrajnától. A tűzszünet „nem jelenti azt, hogy véget ért az elszakadáshoz vezető utunk” – fogalmazott.
A NATO reméli, hogy a Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelők közötti tűzszünet egy „építő jellegű politikai folyamat kezdetét jelenti” – közölte pénteken Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség főtitkára. David Cameron brit miniszterelnök szerint egyelőre napirenden kell tartani a Moszkva elleni uniós szankciókat.
Francois Hollande francia elnök eközben közölte, Párizs október végén fog dönteni arról, hogy leszállítja-e Oroszországnak azt a két Mistral-osztályú hadihajót, amelyet még jóval az ukrán válság előtt rendelt meg Moszkva. Ahhoz, hogy Párizs eleget tegyen az 1,2 milliárd eurós megrendelésnek, tartós fegyverszünetre és egy előremutató politikai megoldásra van szükség - mondta.
Franciaországot korábban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is bírálta, amiért Párizs az utóbbi hetekig kitartott amellett, hogy el fogja adni a hadihajókat Oroszországnak.
Obama bizakodó, de...
Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy bizakodó, de szkeptikus az Ukrajna és a kelet-ukrajnai szakadárok között pénteken létrejött tűzszüneti megállapodással kapcsolatban. Az elnök erről a NATO kétnapos walesi csúcstalálkozóját követően pénteken megtartott sajtótájékoztatóján beszélt.
Obama egyúttal sürgette, hogy az Egyesült Államok európai szövetségesei állapodjanak meg új Oroszország elleni szankciókról, amelyeket felfüggeszthetnek majd, ha a béke tartósnak bizonyul.
Hírügynökségi jelentések szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városánál még a tűzszünet bejelentését megelőző órákban is heves harcok folytak a szakadárok és a hadsereg között. A félmilliós, stratégiailag fontos helyen fekvő várost egyes nyugati vádak szerint az orosz reguláris erők támogatásával vették ostrom alá a szakadárok a közelmúltban.
A Viktor Janukovics ukrán elnök február végi elmozdítása után kitört konfliktusban az ENSZ becslései szerint mintegy 2600 ember vesztette életét Ukrajna két keleti megyéjében, Donyeckben és Luhanszkban. A kijevi vezetés és nyugati országok szerint Moszkva pénzeli és felfegyverzi az oroszbarát szakadár erőket, és egyes vádak szerint az orosz reguláris erők is részt vesznek a harcokban. Oroszország ezt tagadja, és saját népe legyilkolásával vádolja Kijevet.
A Hír TV rendkívüli híreiben megszólaltatta Nógrádi Györgyöt is, aki elmondta, hogy csak akkor lehet tartós a tűzszünet, ha az oroszok és ukránok is elfogadják azt; Krímet az oroszok sosem adják vissza Kijevnek, de lehet tárgyalni a jelenleg szeparatisták uralma alatt álló területekről, ahonnan az ukrán GDP egyharmada származik. Ha Porosenko megszabadul kormánya elvakultan nyugatbarát tagjaitól az októberre kiírt választásokon, akkor kompromisszumképes kormányt alakíthat.
Katonai megoldás nincs, csak diplomáciai – mondta Nógrádi, hozzátéve: az ukrán hadsereg mindenre alkalmatlan, a NATO pedig megosztott; például a hangos balti államok és az Egyesült Államok kiállása éles kontrasztban áll sok tagállam érdekével, akiknek a védelmi költségvetés növelésének ötlete sem tetszene.
A fegyverszünet mindenesetre csökkenti majd az ukrán nép szenvedéseit, és módot ad az oroszok elleni – Amerikai által kierőszakolt, Európára is káros – szankciók lazítására.
