Az ukrán elnök erről csütörtökön a walesi Newportban (Casnewydd) nyilatkozott, ahol a nap folyamán péntekig tartó tanácskozást kezdtek a NATO-országok állam-, illetve kormányfői. A NATO-értekezlethez szorosan kapcsolódóan megszervezték a NATO–Ukrajna Bizottság csúcsszintű megbeszélését is, amelyre kora este kerül sor. Előzőleg Porosenko már külön tárgyalt az atlanti szövetség jelentősebb hatalmainak vezetőivel: Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, valamint Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel.
Porosenko újságíróknak azt mondta, hogy a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé. A harcok végeztével szerinte „fokozatos béketerv” léphet életbe az ország keleti részén.
A Fehér Ház ugyanakkor azt közölte: Obama, Cameron, Merkel, Hollande és Renzi a csütörtöki newporti különtanácskozáson egyetértett abban, hogy Oroszországnak „magasabb árat kell fizetnie” magatartásáért. A francia államfő ehhez azt tette hozzá: az uniós szankciók súlya az elkövetkező órák fejleményeitől függ. Hollande ugyanakkor jelezte, hogy a franciák által gyártott helikopterhordozó hajó átadását Oroszországnak nem törölték, hanem csupán felfüggesztették.
A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is. Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, a Donyecki Népköztársaság és a Lugasznki Népköztársaság vezetője, Alekszandr Zaharcsenko és Igor Plotnyickij, akik azt írták, hogy az ő erőik is tűzszünetet kezdenek a Porosenko által megjelölt időpontban. Ennek feltételéül azt szabták, hogy a minszki megállapodásban részletesen rendezzék a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat.
A newporti NATO-tanácskozássorozat vezető témája Ukrajna, valamint az agresszív orosz fellépésre adandó nyugati válasz kérdése. Az eszmecsere előtt Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arról beszélt, hogy ma is legalább ezer orosz katona tartózkodik Ukrajnában, és Moszkva nem törekszik a feszültség enyhítésére. Rasmussen szavait később egy neve mellőzését kérő NATO-tisztségviselő úgy pontosította, hogy orosz katonák ezrei vannak Ukrajnában, valamint több tízezer orosz katonát vontak össze az ukrán határ közelében.
Az orosz magatartás miatt az atlanti szervezet stratégái azt tervezik, hogy az egyes NATO-tagállamok egymást rendszeresen váltva több ezer fővel növeljék a szövetség katonai jelenlétét a leginkább fenyegetett keleti tagországban. Egyes tagországok – így például Németország – ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy állandó támaszpontok létrehozása ellentmondana annak a korábbi NATO-kötelezettségvállalásnak, miszerint az atlanti szervezet nem viszi közelebb Oroszországhoz a saját katonai infrastruktúráját. Azt, hogy Angela Merkel kancellár emlékeztetett erre a kötelezettségvállalásra, a német kormányfőt bíráló nyilatkozat megtételére késztette Algirdas Butkevicius litván miniszterelnököt. Butkevicius azt mondta a litván rádiónak, hogy szövetséges csapatokat kell állomásoztatni a keleti NATO-országokban.
A NATO-országok vezetői a csúcstalálkozón először az afganisztáni helyzetet tekintették át zárt ajtók mögött. Az ülést megnyitó, még a média jelenlétében elhangzott beszédében Rasmussen azt hangsúlyozta, hogy bár ez év végén befejeződik a NATO vezette afganisztáni nemzetközi harci küldetés, a közép-ázsiai országnak továbbra is szüksége van segítségre. A szervezet – jelentette ki – kész vállalni a szükséges szerepet. A tervek szerint mintegy tízezer fős nemzetközi kiképző-tanácsadó misszióról lenne szó, de az afgánokkal még nem sikerült megállapodni a jogi előfeltételekről.
