A baloldal nagyon elszánt

Ambiciózus és bátor klímamegállapodást szeretnének a baloldali uniós állam- és kormányfők.

„Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésének nem újabb állomásnak, hanem mindenekelőtt Európa számára sikeres végpontnak kell lennie” – mondta a 12 baloldali vezető informális találkozója után a francia elnök a hivatalában tartott sajtótájékoztatón. Hollande a 2015 végére Párizsba tervezett klímakonferencia előtt „bátor kompromisszumra” kérte az uniós állam- és kormányfőket.

Miután Brüsszelben fogják meghatározni valamennyi uniós tagállam számára az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének célszámait, a mostani találkozón Hollande szerint a jövő évi párizsi konferencia előtt „Európának példamutatónak kell lennie”.

„Az is lesz, mert az Európai Tanács ülésén egy bátor kompromisszumhoz fogjuk a megoldásokat keresni azért, hogy Európa meg is haladja a kitűzött célszámokat az ipari országok többségében” – mondta a francia elnök.

„Nagyon fontos, hogy Európa a klímaváltozás elleni harcban éllovas legyen a kezdeményezések terén” – tette hozzá. Elmondta, hogy ötéves mandátuma egyik alapvető feladatának tekinti az energetikai átmenetről szóló törvény elfogadását Franciaországban, amelyről ebben a hónapban szavaz a parlament, s amelynek értelmében a lakosság energiaellátásában a nukleáris energia jelenlegi 75 százalékos aránya 2030-ig 50 százalékra csökken, s a megújuló energiák aránya eléri a 32 százalékot.

Az Európai Unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájában a brüsszeli bizottság javaslata szerint az EU-nak a jövő évtized végére – 1990-hez képest – 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását, és minden tagállam számára kötelező érvényű, kikényszeríthető célokat kellene meghatározni. A testület javaslata értelmében 2030-ra 27 százalékra kellene növelni a megújuló forrásból származó energia arányát az unió energiafelhasználásában.

A francia elnök párizsi sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy az új Európai Bizottságnak a gazdasági növekedésre kell majd koncentrálnia. „A növekedés köré kell az új Európai Bizottságnak a menetrendjét szerveznie” – mondta Hollande.

Jean-Claude Juncker, a brüsszeli végrehajtó hatalom új vezetője júliusban 300 milliárd eurós befektetési programot ígért a következő három évre. Hollande ennek kapcsán megjegyezte, hogy „mostantól a számokon, a finanszírozáson és a projekteken túl tartalmat is kell adni” a gazdaságösztönző elképzelésnek.

Azt is jelezte a francia elnök, hogy ennek érdekében a decemberi uniós csúcs előtt még egyszer összehívja majd hivatalába az európai baloldali vezetőket, s azon a találkozón „még több személyiség” lesz jelen. A csütörtöki megbeszélésre a két korábbi hasonló jellegű találkozóval ellentétben nem ment el Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter.

Herman Van Rompuy a tanácskozást megnyitva kitért arra, hogy számára és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke számára is ez az utolsó uniós csúcstalálkozó. A klímavédelmet pedig az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte. Úgy fogalmazott: ez a túlélésről szól.

„Ezt a legutolsó öt viharos évet majd a történelem fogja megítélni” – mondta a volt belga kormányfő, aki november végén távozik az Európai Tanács éléről. A politikus megfelelő búcsúnak tekintené, ha sikerülne megállapodni a jövő évtized végéig szóló klíma- és energiastratégiáról.

A szén-dioxid-kibocsátás terén nevük mellőzését kérő tagállami diplomaták felhívták a figyelmet, hogy a stratégiáról a szegény és gazdag tagállamok között is feszül egy ellentét, valamint a gazdag országok és a szegény országok csoportjain belül is vannak belső konfliktusok.