Három órán át tartott Giorgio Napolitano és a palermói maffiaellenes ügyészség tagjainak találkozója. A római elnöki palotában zárt ajtók mögött tartott találkozón az ügyészek tanúként hallgatták meg az államfőt a szicíliai maffia és az állam között a kilencvenes évek elején zajlott egyezkedésekről. Giorgio Napolitano akkor a képviselőház elnöke volt.
Vittorio Teresi helyettes ügyész a Corriere della Sera napilapnak elmondta, hogy az államfő a maffiaellenes ügyészség egyetlen kérdése elől sem tért ki. Szerinte Napolitano válaszai megerősítették a palermói ügyészeknek azt a feltételezését, hogy 1993-ban a szicíliai maffia ultimátumot intézett az államhoz: a bűnszervezet csak akkor vet véget az általa indított merényletsorozatnak, ha a hatóságok enyhítik a maffiavezérekre kivetett, szigorított börtönbüntetést.
Az ügyészek szerint az állam képviselői 1993-ban tárgyalásba bocsátkoztak a maffiával. Erről kérdezték a jelenlegi államfőt. Az olasz újságok értesülései szerint Giorgio Napolitano válaszaiban hangoztatta, hogy nem tud az olasz állam és a maffia közötti megállapodásról. A köztársasági elnök meghallgatásának jegyzőkönyvét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
1992–93-ban a Cosa Nostra gyilkosság- és merényletsorozatot hajtott végre. 1992-ben többek között Giovanni Falcone szicíliai ügyészt és Paolo Borsellino bírót gyilkolták meg pokolgéppel. Bomba robbant Róma, Firenze és Milánó műemlékeinél is. A maffia ezzel akart feszültséget kelteni és nyomást gyakorolni az államra, hogy módosítsa a bűnszervezetek tagjaival szembeni szigorított törvényeket. A tényleges életfogytiglant és a szigorított börtönkörülményeket előíró törvények nem enyhültek, Toto Riinát, a Cosa Nostra vezérét 1993-ban letartóztatták, a maffiaellenes szicíliai ügyészek szerint azonban az állam másban engedett a szervezett bűnözésnek. Az ezt bizonyítani szándékozó maffiaper most zajlik a palermói bíróságon.
